frigy A: 1395 k. frig (BesztSzj. 156.); 1519 ferýget (JordK. 212); 1522 fÿregÿeth (KeszthK. 433); 1708 Frígy (Pápai Páriz: Dict.); 1763 firégy (NSz.) J: 1 1395 k. ’szövetség, paktum; fegyverszünet | Bund, Bündnis; Waffenstillstand’ (↑); 2 1820 ’házasság | Ehebund’ (NSz.)
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn.) vride, vrit ’fegyverszünet; nyugalom, biztonság, védelem; büntetés békeszegésért’, (h. kor. úfn.) frid, fryde ’ua.; szövetség’, – ném. Frieden, Friede ’békesség, nyugalom; békeszerződés’ [indoeurópai eredetű; vö. óind prīti- ’öröm, kielégülés’; gör. πρᾱϋ̓ς ’enyhe, szelíd’; stb.]. ≋ Megfelelői: lat. (k.), (h.) fredum ’büntetés békeszegésért’; cseh (R.) frid ’fegyverszünet’. ⌂ A szó ma csak a metaforikus 2. jelentésben, a választékos nyelvhasználatban fordul elő.