frank¹ A: 1575/ Frankusokat (MNy. 69: 364); 1795/ Frank (NSz.) J: ‹fn› 1 1575/ ’bizonyos germán törzsek szövetségéből alakult nép tagja | Franke’ (↑); 2 1795/ ’francia ember | Franzose’ (↑) | ‹mn› 1 1808 ’francia | französisch’ (NSz.); 2 1835 ’a frankokkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | fränkisch’ (Tzs. Fränkisch a.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. (k.), (h.) Francus (orientalis) ’frank’, Francus (occidentalis)’francia’. Forrása: valószínűleg ófrank *frank ’merész’. ≋ Megfelelői: ném. Franke; fr. franc; stb.: ’frank’. ⌂ A korábbi változat szó végi s hangjához vö. →ámbitus, →glóbus stb. A frank alakhoz vö. →dán.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ franc¹, frank², frankó, frigy, fringia
frank² A: 1698/ Frankott (MNy. 79: 125) J: ’korábbi francia és jelenlegi svájci stb. pénznem | ehemalige französische, zur Zeit schweizerische usw. Währungseinheit’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Franc, Frank; ang. franc; fr. franc; stb.: ’frank ‹mint pénzegység›’. A franciából terjedt el [< lat. Francorum rex ’a frankok királya’, tkp. ’a franciák királya ‹érmefeliratként›’; vö. még →frank¹]. ⇒⌂ A magyarba főleg a németből került át.