frajla ∆ A: 1696 k. frajlát (EWUng.); 1832 Frajle (ItK. 6: 368); 1881 Frájla (NSz.) J: 1 1696 k. ’kisasszony; nevelőnő | Fräulein; Erzieherin’ (↑); 2 1884 ’szobalány | Zimmermädchen’ (NSz.)
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (baj.-osztr.) fräule, (T.) frailɛ, – ném. Fräulein: ’hajadon, kisasszony’ [< ném. Frau ’nő’]. ≋ Megfelelői: szbhv. (N.) frâjla ’fiatal lány’; szlk. (N.) frajla ’ua.; nevelőnő’ stb. ⌂ A szóvégi a-hoz vö. →cérna, →ciha stb. A 2. jelentés metafora.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ fraj