fokos A: 1567 fokost (Radvánszky: Csal. 2: 19) J: ’hosszú nyelű, balta v. csákány alakú fejjel ellátott fegyver; balta, csákány | Art Streitaxt: Stock mit kleinem Beil am oberen Ende; Beil, Keilhacke’
Származékszó szófajváltásának eredménye. | ⌂ A fokos ’tompa tetejű, oldalú ‹kés, balta›’ (< →fok³ ’kard, kés hátlapja, tompa fele’) szó főnevesülésével keletkezett; vö. →farkas, →fogas stb. ⚠ Téves az a magyarázat, amely szerint a fokos balta (1790/: NSz.) szószerkezetből keletkezett önállósulással.
☞ Horger: MSzav. 60; EtSz. fok a.; TESz.; EWUng.→ fok³