fityula A: 1876 ? Fityula (Üstökös 1876. ápr. 22.: 200); 1884 fityulája (Nyr. 13: 383) J: 1 1884 ’csuklya, kámzsa | Kapuze’ (↑); 2 19. sz. második fele ’egy fajta főkötő | Art Haube, Häubchen’ (ÚMTsz.); 3 1891 ’lecsüngő dísz | herabhängender Aufputz’ (NSz.); 4 1925 ’kisfiú hímvesszője | Penis eines kleinen Knaben’ (ÚMTsz.)
Egy relatív fiktív tövű származékszó szófajváltásának eredménye. | ⌂ Főnevesült -a képzős folyamatos melléknévi igenév; vö. →csatara, →fityma stb. ∼ Az -ul gyakorító-visszaható képzős relatív tő szorosan összefügg a fütyölék ’fityegő függelék’ (1585: Cal. 1017 [ɔ: 1033]) nyelvjárási szó tövével. Az abszolút tő a →fityeg szócsaládjának tövével azonos.
☞ TESz.; EWUng.→ fityeg