fintorog [1] A: 1521 ffyntorogyanak (ApMélt. 13); 1666 fintorgattya [sz.] (NySz.); 1810 fintergatok [sz.] (NSz.); 1824 finytorgó [sz.] (NSz.); nyj. fintolog (MTsz.); fintyorog (Nyatl. fintorítja az arcát a.) J: 1 1521 ’felhúzza az orrát; képeket vág | die Nase rümpfen; Gesichter schneiden’ # (↑); 2 1792 ’fetreng; izeg-mozog | sich herumwälzen; hin und her zappeln’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 3 1792 ’láb alatt van, alkalmatlankodik | jmdm unter den Füßen sein’ (Baróti Szabó: KisdedSz.) Sz: fintorgat 1666 (↑)
fintorít A: 1774 fintorítást [sz.] (NSz.); 1861 elfinteritni [sz.] (MNyszet. 6: 325); 1863 Elfintėrit (Kriza [szerk.] Vadr. 496) J: 1 1774 ’felhúzza az orrát; képeket vág | die Nase rümpfen; Gesichter schneiden’ (↑); 2 1838 ’kicsúcsosít | zuspitzen’ (Tsz.)
fintor A: 1799 Fintor (NSz.); 1806 Fintór (NSz.) J: ‹fn› 1 1799 ’egy fajta tengeri hal | Art Meerfisch’ (↑); 2 1806 ’csormolya | Wachtelweizen (Melampyrum)’ (↑); 3 1835 ’elfintorított arcvonások, grimasz | Grimasse’ # (Kunoss: Gyal. Grimasse a.) | ‹mn› 1 1808 ’ferde; fitos | schief, schräg; aufgestülpt, stülpnasig’ (Sándor I.: Toldalék Finta a.); 2 1824 ’eltorzult, grimaszos | verzerrt, fratzenhaft’ (NSz.)
A szócsalád alapjai, az igék egy relatív fiktív tőből keletkezett származékszók. | ⌂ A relatív tő -r gyakorító képzővel keletkezett. Az abszolút tő eredetéhez vö. →fitogat; az n szervetlen járulékhanghoz vö. →finta. A végződés gyakorító, ill. műveltető képző. A fintorog 2. és 3. jelentése a →fentereg hatását tükrözi.
A fintor elvonás eredménye. | ⌂ A nyelvújítás korában az igékből vonták el, így szótörténeti tekintetben nem függ össze a (R.) Fintor [szn.]-vel: 1219/ Fintur (VárReg. 61.); ez feltehetőleg a szócsalád abszolút tövéből jött létret. A fintor főnévi 1. jelentésének keletkezését a ném. Nasenrümpfer ’egy fajta tengeri hal’tkp. ’orrfintorító’ is befolyásolhatta. A főnévi 2. jelentés feltehetőleg mesterséges alkotás, de az elnevezés alapja nem teljesen világos.
☞ MNy. 11: 358; EtSz. fintorgat a.; TESz.; EWUng.→ finta, fitak, fitel, fitogat, fitos