fillér A: 1425 filler (OklSz.); 1432 fyler (OklSz.); 1525/ filyérrel (TörtTár 1908: 81); 1528 fv́llérréés [sz.] (SzékK. 187); 1537 Fillyeres [sz.] [szn.] (MNy. 30: 118) J: ’csekély értékű váltópénz, garas | Heller, Pfennig’ #
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kor. úfn.) vierer ’egy fajta pénzérme’, tkp. ’a négyes’ [< ném. vier ’ua.’] ⌂ Bizonyára bajor-osztrák közvetítéssel került a magyarba. Az iǝ > i egyszerűsödés még a bajor-osztrákban végbement; vö. ném. (h. baj.-osztr.) virer ’falusi tanácsos, esküdt’. A szó belseji l ~ ll az r-ből keletkezett elhasonulással. – A fillér 2000-ig használatos váltópénzként a magyar pénzegység, a →forint századrészét jelölte.
☞ EtSz.; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ fertály, ferton, verdung