fifikus ∆ A: 1848 fifikus (Márc15. 1848. aug. 30.: 578); 1857/ fiffikus (NSz.) J: ‹mn› 1848 ’furfangos, ravasz | pfiffig’ (↑) | ‹fn› 1857/ ’ravasz, fortélyos ember | Pfiffikus’ (↑)
fifika A: 1849 fifikánál (Márc15. 1849. febr. 24.: [1]) J: ’furfangosság, ravaszság | Pfiffigkeit’
A szócsalád alapja, a fifikus német jövevényszó. | ≡ Ném. Pfiffikus ’furfangos, ravasz fickó’ [< ném. pfiffig ’fortélyos, agyafúrt, ravasz’].
A fifika származékszó. | ⌂ A fifikus-ból jött létre a →praktika : praktikus, →taktika : taktikus stb. analógiájára.
☞ TESz.; EWUng.