fel-¹
I felszóval ∆ A: 1372 u./ fel ʒoualal [ɔ: fel ʒoual] (JókK. 88) J: ’nagy hangerővel; erős hanggal, hangosan | mit großer Lautstärke; mit lauter Stimme’II felszél × A: 1405 k. fel ʒel (SchlSzj. 102.) J: ’a hegyek felől fújó szél; északi szél | von den Bergen her wehender Wind; Nordwind’III felház ∆ A: 1508 fo̗lhazaba (DöbrK. 71) J: ’emeleti szoba; emelet | Zimmer im Obergeschoß; Stockwerk’ | felvég × A: 1600 fel wegin (SzT.) J: ’vmely település felső része | oberer Teil einer Ortschaft’ | felszeg × A: 1602 felzeghre (SzT.) J: ’vmely település felső része | oberer Teil einer Ortschaft’ | felszer × A: 1838 föl szeren (Tzs.) J: ’vmely település felső része | oberer Teil einer Ortschaft’ | Ilyenek még: felföld ’〈az alfölddel ellentétben〉 magas fekvésű terület, hegység v. fennsík | Hochland’ (1469: MNy. 57: 362); felvidék ’hegyvidék, magasan fekvő országrész | Oberland, höhergelegener Landesteil’ (1868: Ballagi M.: MNyTSz.)IV felperes A: 1517 föl pöröſoknek (RMNy. 2/2: 15) J: ’〈bíróságon:〉 a vádló személy | Kläger’ #
Összetételek előtagja, azonos a fel (→föl) szóval. | ⌂ A fel ~ föl ezekben az összetételben ’magasabban fekvő, feljebb található’ jelentésben áll. A felszóval tulajdonképpen megszilárdult ragos alakulat (→szó + -val módhatározórag). Az előtag elvont jelentésben áll; hasonló szemlélethez vö. lat. alta voce ’hangosan, erőteljes hanggal’, tkp. ’magas hangon’. A felszél-ben az előtag konkrét, ’honnan?’ jelentésű. A felperes összetételben az előtag a kezdeményező, mintegy a magasabb pozícióban levő, panaszos félre utal.
☞ TESz. fel- a., felföld a. is; EWUng.→ föl, ház, per¹, szeg², szél², szer¹, szó, vég
fel-²
felvonás A: 1778 fel-vonyásban (NSz.) J: ’színművek egy-egy szerkezeti egységet alkotó nagyobb szakasza, amelyek közt szünet van | Aufzug 〈eines Schauspiels〉’ | felvilágosodás A: 1789 fel világosodás (NSz.) J: ’a 18. sz. nagy szellemi mozgalma 〈mint kultúrtörténeti irányzat〉 | Aufklärung 〈als kulturhist Richtung〉’ # | felfogás A: 1815 Felfogása (ItK. 6: 480) J: ’szemlélet(mód) | Auffassung’ | felvágás A: 1960 felvágás (ÉrtSz.) J: ’hivalkodás, kérkedés | Aufschneiderei’ | Ilyenek még: felvilágosítás ’felfedés, tájékoztatás | Aufklärung, Auskunft’ (1793: NSz.); felvilágosodott ’felvilágosult | aufgeklärt’ (1809: NSz.); felvilágosult ’felvilágosodott | aufgeklärt’ (1831: NSz.); felfogható ’(meg)érthető | auffaßbar’ (1833–1842: NSz.); felfoghatatlan ’meg nem érthető, érthetetlen | unauffaßbar’ (1840: HasznMul. 1840. aug. 1.: 39)
Tükörfordítások előtagja, azonos a →fel igekötővel. | ⌂ A tükörfordítások német mintájú összetett szók; vö. ném. Aufzug ’felvonás’, Aufklärung ’felvilágosodás’, Auffassung ’felfogás’, Aufschneiden ’felvágás’ stb.; ezek a szavak javarészt a nyelvújítás termékei. ∼ A tükörfordításokat megelőző, jobbára konkrét, részben azoban elvont jelentésű korábbi igék: felvon ’ráhúz v. felhúz’ (1372 u./: JókK. 64); felvilágosít ’fényt gyújt’ (1868: Ballagi M.: MNyTSz.), ’(szellemileg) megvilágosít, kiokosít’ (1789: NSz.); felfog ’felemel, magasba emel’ (1495 e.: GuaryK. 109), ’megért’ (1790: NSz.); felvág ’szétvág, összevág’ (1557: LevT. 1: 225), ’henceg, kérkedik, nagyot mond’ (1898: NSz.); felvilágosodik ’világossá válik’ (1868: Ballagi M.: MNyTSz.). Az igék elvont jelentései is nagyrészt német hatásra keletkeztek.
☞ EtSz. 2. fog a.; TESz. felfog a., felvág a., felvilágosít a., felvonás a.; EWUng.→ fel, fog¹, vág, világ, von
fel-³
felszín A: 1780 felszin (NyF. 50: 57) J: ’felület | Oberfläche’ # | felhang A: 1803 felhang (Márton J.: MNSz.–NMSz. Discant a.) J: 1 1803 ’az alapszólamnál magasabb szólam | Diskant’ (↑); 2 1894 ’az alaphang rezgésszámának egész számú többszörösével rezgő hangok | Oberton 〈Akustik, Musik〉’ (PallasLex.)
Tükörfordítások előtagja, azonos a fel (→föl) szóval. | ⌂ A tükörfordítások összetett szók. A felszín latin vagy német minta alapján keletkezett; vö. lat. superficies ’felület, felszín’; ném. Oberfläche ’ua.’. ⌘ A felhang német mintára keletkezett a nyelvújítás korában; vö. ném. Oberton ’olyan hang, amely egy oktávval magasabb, mint az alaphang’.