fekete A: 1055 adfekete (TA.); 1086 feketeẏdi [sz.] [szn.] (MNL (OL) Dl. 208421); 1211 Feketeu [szn.] (OklSz.); 1327 e. Fekety̋ [hn.] (HOkm. 4: 6); 1416 u./¹ fèkètè (BécsiK. 301); 1536 feteke (NySz.); nyj. feketë (NyF. 34: 73); fetëke, fëtekébe (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1055 ’a legsötétebb, semleges színű; sötét színű, sötét | schwarz; dunkel(farbig)’ # (↑) | ‹fn› 1 [főleg E/3. személyű birtokos személyjellel] 1536 ’vminek 〈szemnek, körömnek stb.〉 a fekete része | das Schwarze, der schwarze Teil irgendeiner Sache 〈des Auges, unter den Nägeln usw.〉’ (Pesti: Fab. 88b); 2 1750 ’fekete bőrű ember, néger | Neger’ (NSz.); 3 1754 ’fekete öltözet | schwarzes Kleid’ # (NSz.); 4 1791 ’feketekávé | Mokka’ # (MNy. 68: 325); 5 1807/ ? ’fekete ló | Rappe’ (NSz.), 1869 ’ua.’ (NSz.) Sz: feketít 1470 meg feketheÿti (SermDom. 2: 651) | feketedik 1495 e. meg feketo̗̗díc (GuaryK. 5) | feketül 1506 feketvͤl vala (WinklK. 211) | feketéllik 1531 fekethwllÿk (ÉrsK. 303) | feketézik 1865 feketézni [sz.] ’feketekávét iszik | Mokka trinken’ (Üstökös 1865. jan. 14.: 14); 1953 ’feketén (drágított áron v. illegálisan) ad-vesz | Schwarzhandel treiben’ (NSz.) R: feketén 1840 feketén ’tiltott módon | verbotenerweise’ (MNy. 69: 499)
Valószínűleg örökség, ugor kori tő magyar képzővel. | ≡ A tőhöz vö. osztj. (V.), (DN.) pĕγtə, (O.) puti: ’fekete’ [ugor *pᴕ̈kkɜ ’ua.’]. ⌂ Az ugor *kk > m. k hangváltozáshoz vö. →fék², →fekély stb. A végződés feltehetőleg -t + -é ~ -ő névszóképző. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a képző már az ugor alapnyelvben a tőhöz tartozott; így egy ugor *pᴕ̈kkɜ-ttɜ alakot lehet kikövetkeztetni. – A feteke változat hangátvetéssel keletkezett.
☞ EtSz.; NyK. 62: 252; MSzFE.; TESz.; MNy. 81: 154; EWUng.→ fekete-, feketelevesUN UEW. № 1835Nszt ↪fekete; ↪feketedik; ↪feketéllik; ↪feketézik; ↪feketít; ↪feketül
fekete-
I feketekönyv ∆ A: 1665 fekete könyvben (SzT.) J: ’a rovott múltúakat nyilvántartó könyv | Evidenzbuch der Vorbestraften’ | feketelajstrom † A: 1790 fekete lajstromból (NSz.) J: ’megtorlásban részesítendő, gyanús stb. személyeket v. különféle bűnöket, hibákat nyilvántartó lajstrom | schwarze Liste’ | feketelista A: 1921 feketelista (NSz.) J: ’megtorlásban részesítendő, gyanús stb. személyeket v. különféle bűnöket, hibákat nyilvántartó lajstrom | schwarze Liste’II feketemesterség ∆ A: 1796 fekete Mesterséghez (NSz.) J: ’varázslás | Schwarzkunst’ | feketemise ∆ A: 1898 fekete misékre (BpNapló 1898. jan. 28.: 12) J: ’orgia | schwarze Messe 〈Orgie〉’III feketefuvar A: 1908 fekete fuvarok (BpHírlap 1908. máj. 3.: 23) J: ’gépkocsival, esetleg más járművel a tulajdonos tudta és engedélye nélkül végzett fuvar a gépkocsivezető saját hasznára | Schwarzfuhr’ # | feketepiac A: 1935 fekete piacon (BrassóiL. 1935. szept. 23.: 7) J: ’a törvények kijátszásával titokban folytatott adásvétel | Schwarzmarkt’
Tükörfordítások előtagja, azonos a →fekete szóval. | ≡ A tükörfordítások német mintájú összetett szók; vö. ném. schwarze Liste ’feketelista’, Schwarzkunst ’feketemesterség’, Schwarzfahrt ’feketefuvar’ stb. ⌂ A feketekönyv-höz vö. ném. Schwarzbuch ’notórius adósok listája’, de az összetétel ettől függetlenül is keletkezhetett a magyarban. A 2. csoport szavainak előtagja az ördögre, ill. a gonoszra vonatkozik. Az egyes csoportok összetételei egymástól függetlenül vették fel ’a rossz, nem kívánatos, törvényen kívüli’ jelentést. Hasonló szemlélethez vö. ang. black book ’bűnügyi nyilvántartó’, black market ’feketepiac’; fr. marché noir ’ua.’, courses noires ’feketefuvar’; stb. ⌘ Részben nyelvújítási szóalkotások.
☞ TESz.; NytudÉrt. 92: 55; EWUng.→ fekete, fuvar, könyv, lajstrom, lista, mester, mise, piacNszt ↪fekete; ↪feketefuvar; ↪feketekönyv; ↪feketelista; ↪feketemise; ↪feketepiac