fejt A: 1372 u./ feytettleni [sz.] (JókK. 144); 1416 u./² Fehėtec meg (MünchK. 86va) J: 1 1372 u./ ’leválaszt, szétválaszt; hüvelyéből kiszed | (zer)trennen; enthülsen’ # (↑); 2 1372 u./ ’vmit megmagyarázni, megfejteni igyekszik | deuten, lösen’ # (JókK. 63); 3 1416 u./¹ ’erőt vesz rajta vmi | überwältigen’ (BécsiK. 45); 4 1416 u./² ’érvénytelenít; megszüntet vmit | für ungültig erklären; aufheben’ (MünchK. 11ra); 5 1536 ’lebont 〈bányászatban〉 | abbauen 〈Bergbau〉’ (Pesti: Fab. 73b); 6 [főleg ki~] 1642 ’fejteget | erörtern’ # (MNy. 68: 477); 7 1772/ ’létrehoz | zustande bringen’ (NSz.); 8 1807 ’〈bort〉 a seprőről leválaszt | abziehen 〈den Wein vom Bodensatz〉’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.) Sz: fejthetetlen [ma meg~] 1372 u./ meg feythetetlen ’megoldhatatlan | unlösbar’ (JókK. 63) | fejteget 1527 feytoͤgetween [sz.] (ÉrdyK. 75)

feslik [1] A: 1416 u./¹ megfèſlètnècvala [sz.] (BécsiK. 141); 1416 u./² feſeltèſſecm̄g [sz.] (MünchK. 92va); 1495 e. meg feſo̗̗l (GuaryK. 83); 1585 ki fesẃloͤk (Cal. 399); 1763 feslik [▽] (NSz.); 1816 fesël (NSz.) J: 1 1416 u./¹ ’kezd szétbomlani, szétnyílni | zerfallen, sich lösen’ # (↑); 2 1781 ’〈virág, bimbó〉 kezd kinyílni | sich entfalten 〈Blume, Knospe〉’ (NSz.) Sz: feslés 1416 u./¹ megfèſleſe (BécsiK. 261) | feslett 1495 e. feſlo̗̗t elko̗̗ւo̗̗ ’züllött, léha, ledér | liederlich’ (GuaryK. 27)

fejlik ∆ A: 1794 Fejlem (NSz.) J: 1 1794 ? ’feslik | sich auftrennen’ (↑), 1808 ’ua.’ (Sándor I.: Toldalék); 2 1795 e. ’bontakozik; fejlődik | sich entfalten; sich entwickeln’ (Csokonai: ÖM. 2/1: 11) Sz: fejletlen 1810 fejletlenségnek [sz.] (NSz.) | fejleszt 1826 Kifejleszteni [sz.] (Szily: NyÚSz.) | fejlődik 1826 kifejlődésének [sz.] (Nyr. 39: 203) | fejlemény 1832 fejleménye (Nyr. 39: 202) | fejlett 1833 fejlett (NSz.)

A szócsalád alapjai, a fejt és a feslik örökség; ugor, esetleg finnugor kori tő magyar képzővel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (T.) pišt- ’elold’, (É.) pēsėml- ’szétválik’; osztj.  (V.) päči- ’szétszed, elválaszt’, (Vj.) pĕčäγəl- ’letép; leszakad ‹gomb›’; ? lp.  (Sz.) piätseket ’meglazul ‹a csónak eresztéke›’ [ugor (? fgr.) *päčɜ- ’szétválik’].  ⌂  A finnugor egyeztetést nehezíti, hogy a csak egyetlen adatból ismert és valószínűleg pontatlanul lejegyzett lapp szó idetartozása bizonytalan. A végződés az -l gyakorító képző (feslik), ill. a -t műveltető képző (fejt). A fejt szó belseji j-je az ősmagyar alapige szóvégi s-ének helyébe léphetett; vö. →esik : →ejt. A fejt jelentései az 1. jelentésre mennek vissza; a 6. jelentés keletkezéséhez vö. még a fejteget származékot.

A fejlik származékszó. |  ⌂  A -l(ik) gyakorító-visszaható képzővel keletkezett a →bont : bomlik típusú igepárok analógiájára. A köznyelvben ma leginkább származékaiban él.

A szócsaládhoz még |  ⚠  Más, a feslik-től független ugor egyeztetése aligha valószínű.

☞ NytudÉrt. 38: 19; TESz. feslik a. is; MNy. 63: 149, 74: 471; Benkő: FiktI. 172; UEW. 358, 878; EWUng.→ fejsze, fésűUN UEW. № 712; UEW. № 1822