fal¹ A: 950 k. ? φαλίτζιν [sz.] [szn.] (ÓMOlv. 10); 1307/ falow [sz.] [szn.] (MNy. 63: 366); 1395 k. falath [sz.] (BesztSzj. 1275.); 1542/ ? folta vala (Tinódi: Cronica 14a); nyj. fȧjik [□] (Nyatl.); folánk [sz.] (MTsz.) J: 1 950 k. ? ’harap; (mohón) eszik | beißen; fressen, essen’ # (↑), 1395 k. ’ua.’ (↑); 2 1562 ’kapzsi módon eltulajdonít | habgierig sich aneignen’ (NySz.); 3 1621 ’szájába vesz | in den Mund nehmen’ (NySz.); 4 1792 ’mohón olvas | rasch und mit Spannung lesen’ # (NySz.); 5 1877 ’nagy mennyiségben fogyaszt, pusztít | etw in großer Menge verbrauchen’ # (NSz.) Sz: falat 1395 k. ’falatnyi étel, darab(ka) | Bissen; Stück’ (↑) | faldokol 1416 u./² faldoclo [sz.] ’faldos | an etw herumbeißen’ (MünchK. 17va) | falatozik 1604 Falatozas [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.) | falánk 1829 Falánk (Szily: NyÚSz.)

Örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (T.) pōl ’darab, falat’; osztj.  (V.) puḷ ’ua.; teli száj; előre megrágott étel’, puḷi̮ ’szürcsöl, megkóstol’; ? zürj.  (V.) palak ’réteg; csomó, rög’; ? cser.  (J.), (U.) pultə̑š ’kenyér-, húsfalat’; md.  (E.) pal ’darab’, (M.) pal ’hús’; finn pala ’falat, darab, morzsa’; ? lp.  (R.) buola ’darabka, kis darab, falat, falás, harapás’; – jur. pāľe- ’elnyel, felfal, lenyel’; szelk. poli̮- ’lenyel, elnyel’; koj. pooldola ’lenyelés’ [uráli *pala ’falat; (fel)fal’].  ⌂  A görög betűvel írt és a szóvégen görögösített kicsinyítő képzős Falicsi  [szn.]  (↑) talán az ősi igenévszó névszói ágához tartozik. Az 1542/-es változat a →fojt-hoz is tartozhat.  ⊚  A falánk származék a nyelvújítás korában vált nyelvjárási szóból köznyelvivé és irodalmivá.

☞ MNy. 27: 242; MSFOu. 67: 236; EtSz.; MSzFE. fal² a.; TESz.; EWUng.→ falángat, falka, foldoz, folt, püspökfalatUN UEW. № 695