fajansz A: 1786 Faiansz (NSz.); 1793 fajánsz (NSz.); 1795/ Fájánsz (NSz.); 1796 Fajantz (NSz.) J: ’ónmázas festéssel bevont égetett agyagáru v. dísztárgy | Fayence’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Fayence; ang. faience; fr. faïence; ol. faenza; stb.: ’fajansz, félporcelán’. A franciából terjedt el [< fr. vaisselle de Faïence ’faenzai edény’]. Az észak-olaszországi Faenza nevére megy vissza: a város a 15. sz.-tól kezdve egyik központja volt a kerámiai iparnak. ⇒⌂ A magyarba elsősorban a német közvetítéssel került át.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ váza