fütyül A: 1621 Fityoͤlteni [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.); 1708 Fütyö́lni [sz.] (Pápai Páriz: Dict.); 1725–1764/ fütyültem (NSz.); 1790 fǘtyǘlés [sz.] (NSz.); 1794 fügyöltek (NSz.); 1795 fütyelt (NSz.); 1825 fö́työ́lni [sz.]; füttyölni [sz.] (NSz.); 1844 fötyülök (NSz.); nyj. fütyël, fütyil (ÚMTsz.) J: 1 1621 ’(folyamatos) füttyhangot ad | pfeifen’ # (↑); 2 1708 ’〈madár〉 énekel, csicsereg | singen, zwitschern 〈Vogel〉’ # (↑); 3 [vmire, vkire ~] 1885 ’kevésre v. semmire becsüli | pfeifen auf etw, auf jmdn’ # (NSz.) Sz: fütyülős 1809 fütyülős ’sípolós | pfeidend’ (NSz.); 1955 ’hosszú nyakú 〈üveg, palack〉 | langhalsig 〈Flasche〉’ (NSz.) | fütyülő 1831 Fütyülő ‹foly mn-i igenév› ’sípoló | pfeifend’ (Kreszn.); 1955 ‹fn› ’pénisz, bögyörő | Penis’ (NSz.)

füttyent A: 1711 fütyentek (SzT.); 1717 ? fittyentésre [sz.] (MNy. 58: 229); 1748 visszafüttyenteni [sz.] (NySz. Sebës a.); 1767 fuͤgyentesemet [sz.] (NSz.); 1807 fǘttyentö́ [sz.] (NSz.); 1833 Fittyent (Kassai: Gyökerésző 2: 207); 1853 fütyintve [sz.] (NSz.) J: ’egy füttyszót, füttyentést hallat | einen Pfiff hören lassen’ #

fütty A: 1725–1764/ Fütty (NSz.); 1808 Fity (Sándor I.: Toldalék) J: ‹isz› 1725–1764/ ’〈a fütyülést utánzó szóként〉 | 〈Schallw zur Nachahmung des Pfeifens〉’ (↑) | ‹fn› 1 1777 ’fütyülés, füttyjel | Pfeifen, Pfiff’ # (NyF. 50: 63); 2 1931 ’kis adag, mennyiség 〈főleg sörből〉 | kleine Menge 〈haupts. Bier〉’ (Nyr. 76: 54)

füttyöget A: 1762 fuͤttyoͤgetést [sz.] (NSz.); 1784 füttyögetések [sz.] (NSz.); 1801/ Füttyönget (NSz.) J: ’ismételten sípol, fütyül | wiederholt pfeifen’

fütyörész A: 1763 fityerész (NySz.); 1772 fütyörészve [sz.] (NSz.); 1780 fütyörészetnek [sz.] (NSz.); 1787 füttörésze (NSz.); 1792 fütyerézni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. Fütyölni a.); 1824 Fügyörézve [sz.] (ItK. 10: 82) J: ’szaggatottan fütyül, vmit hosszabb ideig, játékosan, halkan, könnyedén fütyül | anhaltend pfeifen, vor sich hinpfeifen’ #

A szócsalád feltehető alapjai, az igék onomatopoetikus eredetűek. |  ⌂  A tő egyrészt a fittyent (→fitty), másrészt a →ficserékel, →fityfirittyel stb. szócsaládok tövével függ össze. A végződések különféle igeképzők. A fityölt változat szó végi t-jének funkciója nem teljesen világos, esetleg mozzanatos-műveltető képző lehet. A fütyül 3. jelentése valószínűleg a ném. pfeifen auf etw, auf jmdn ’könnyen lemond vmiről’ hatására keletkezett.

A fütty elvonás eredménye lehet. |  ⌂  Az igékből keletkezhetett. A főnévi 2. jelentés a ném.  (N.) pfiff ’kis italmennyiség ‹alkoholból›’, tkp. ’füttyentés’ mintájára keletkezett.

A szócsaládhoz még |  ∼  Ugyanebből a tőből gyakorító képzővel keletkeztek: fütyöröl ’hosszasan, kitartóan fütyül’  (1763: NSz.); füttyög ’sorozatosan, ismétlődve rövideket füttyent’  (1844: SzT. füttyögtet a.).

☞ EtSz.; MNy. 50: 258, 56: 327; TESz.; Benkő: FiktI. 152; EWUng.→ ficserékel, fityfirittyel, fitty