férfi A: 1372 u./ ferfyw; ferfyak (JókK. 58, 138); 1395 k. fierfiw vnaka (BesztSzj. 29.); 1416 u./¹ feꝛfionac (BécsiK. 3); 1416 u./³ firfiu (AporK. 94); 1456 k. firfinak (SermDom. 1: 126); 1495 e. fery̋fíu (GuaryK. 95); 1818 Förfi (NSz.) J: 1 1372 u./ ’hímnemű felnőtt ember | Mann’ # (↑); 2 [jelzői értékben] 1395 k. ’férfias; férfi-, férfihoz illő | männlich; Männer-, Mannes-’ # (↑); 3 1405 k. ’férj | Gemahl’ (SchlSzj. 221.); 4 1584 ’fiúgyermek | Knabe’ (NySz.); 5 1790/ ? ’ember | Mensch’ (NSz.), 1838 ’ua.’ (Tsz.) Sz: férfiúság 1495 e. ferfiuſaggal (GuaryK. 115) | férfiúi 1519 ferfyuy (CornK. 280) | férfias 1595 Firfias ’férjes asszony | verheiratet 〈Frau〉’ (Ver. 114.); 1792 férjfiasabbak ’férfihoz illő | männlich’ (NSz.)

Összetett szó. |  ⌂  A →férj + →fiú főnevekből, ill. ez utóbbi fi változatából keletkezett mellérendelő összetétel. Ez még az előtag ’férfi házastárs’ jelentésének kialakulása előtt kelethezhetett. A szó belseji j kiesése a mássalhangzó-torlódás egyszerűsítésével magyarázható. – Összetett szóként elhomályosult.

☞ Nyr. 41: 299; EtSz. férfiú a.; TESz.; EWUng.→ férj, fiúUN UEW. № 152