enyv A: 1226 k. ? Eneu (OklSz.); 1470 eneben (SermDom. 2: 301); 1514 enwesbe [sz.] (LobkK. 280); 1519 enyw̍ (JordK. 139); 1519 k. eńo̗uel (DebrK. 570); 1578 ennyuͤ (NySz.); 1580 k. Eonyew (Gl.); 1816 eny (Gyarmathi: Voc. Máz a.) J: 1 1470 ’madárlép | Vogelleim’ (↑); 2 1538 ’egy fajta ragasztóanyag | Leim’ # (Pesti: Nomenclatura M4) Sz: enyves 1514 (↑) | enyvez 1538 enijueʒnij [sz.] (Pesti: Nomenclatura P1)

Valószínűleg örökség az ugor korból. |  ≡  Vog.  (T.) iľə·m; osztj.  (V.) ejəm: ’enyv’ [ugor *äδʹɜ-mɜ vagy *äδʹmɜ: ’ua.’]. Már az ugor korban származékként létezhetett.  ⌂  Mivel am. j és gy szabályos fejleménye az ugor *δʹ-nek, a magyarban egy *j vagy *gy > ny hangváltozással számolhatunk; vö. →hajít, →kígyó stb. Az egyeztetést gyengíti a j-s és gy-s változatok hiánya a magyarban. A régebbi változatok szó végi ü, ő, é hangjai a fgr. *m névszóképzőnek vagy az ugor szó belseji *δʹm hangkapcsolat m- elemének fejleményei. Az enyv változat ragozott vagy képzett alakokban keletkezett (pl. enyvet, enyves); vö. →kedv, →nyelv stb. A 2. jelentés alapja az, hogy a főleg fagyöngyből főzött madárlép erősen ragad.

☞ EtSz.; MSzFE.; TESz.; EWUng.UN UEW. № 1726