ellen-¹

ellenmondás ∆ A: 1416 u./¹ èllèn mondas (BécsiK. 270) J: 1 1416 u./¹ ’ellentét, szembenállás | Widerspruch’ (↑); 2 1594 ’tiltakozás, ellenállás | Protest’ (SzT.) | ellenvetés A: 1569 ellenveteſre (Dávid: Préd. A1a) J: ’kifogás | Einwand’ # | ellenállás A: 1585 Ellen allas (Cal. 915) J: 1 1585 ’ellenszegülés | Widerstand’ # (↑); 2 1893 ’elektromos ellenállás | elektrischer Widerstand’ (PallasLex. elektromos ellenállás a.) | Ilyenek még: ellentartás ’ellenállás | Widerstehen’ (1519: JordK. 881); ellentétel ’ellentét(el), antitézis | Antithese’ (1655: Szily: NyÚSz.); ellenállhatatlan ’leküzdhetetlen, elfojthatatlan | unwiderstehlich’ (1794: NSz.)

Összetételi előtag, azonos az →ellen szóval. |  ⌂  Az összetételek, amelyekben az →ellen határozói szerepben áll, korábbi igei szerkezeteknek a főnévi megfelelői; vö. 1372 u./ ellent neked mondand  (JókK. 51); 1416 u./¹ nèkic èllènėc ... alhatōc  (BécsiK. 19); stb.  ∼  Az →ellen előtaggal alkotott összetételek mellett más, ezekkel egyenértékű szóalakok is keletkeztek : ellentmondás   (1618: NySz.); ellentállás  (1682: NySz.); stb.  ⌂  Az összetételek keletkezésében idegen nyelvi példák is közrejátszhattak; az ellenmondás-hoz vö. lat. contradictio ’ellentmondás’; az ellentétel-hez vö. lat. antithesis ’állítással szembeállított tétel’; stb. – Utótag (a címszó kivételével): mondás (→mond), vetés (→vet), állás (→áll¹), tartás (→tart).

☞ TESz. ellen- a.; EWUng.→ áll¹, ellen, mond, vetNszt ↪ellenállás; ↪ellenállhatatlan; ↪ellentétel; ↪ellenvetés

ellen-²

ellenfél A: 1750 ellenfélnél (NySz.) J: ’ellenség, ellenpárti | Gegner, Widersacher’ # | ellenszél A: 1757 ellen szél (NSz.) J: ’a haladás irányával ellenkező irányból fújó szél | Gegenwind’ # | ellenpárt A: 1794 ellen pártrúl (NSz.) J: ’a hatalmon levő párttal szemben álló csoport, tömörülés, ellenzék | Gegenpartei’ # | Ilyenek még: ellenlábas ’a Föld ellentétes oldalának lakója | Antipode’ (1791: NSz.) ’ellenfél, vetélytárs, rivális | Gegner, Rivale’ (1834: Nszt.); ellenméreg ’közömbösítő szer; antitoxin | Gegengift’ (1798: Nszt.); ellensúly ’terhelést kiegyenlítő súly | Gegengewicht’ (1808: Nszt.); ellenőr ’felülvizsgáló, felügyelő | Kontrolleur, Aufseher’ (1828: Nszt.); ellenszenv ’idegenkedés, antipátia | Antipathie’ (1829: MNy. 4: 253); ellenforradalom ’a forradalom előtti állapotok visszaállítása érdekében vívott harc | Gegenrevolution’ (1840: Nszt.)

Tükörfordítások előtagja, azonos az →ellen szóval. |  ⌂  A tükörfordítások német mintára alkotott összetett szók; vö. ném. Widersacher, Gegenwind stb. Az összetételek keletkezését latin, ill. nemzetközi minták is támogathatták; vö. lat. antipathia; ol. antipatia stb.: ’ellenszenv’; – ang. antidote; ol. antidoto; stb.: ’ellenméreg’; fr. contre-révolution; ol. controrivoluzione; stb.: ’ellenforradalom’; stb.  ⌘  Részben nyelvújítási szóalkotások.

☞ TESz. ellen- a.; EWUng.→ ellen, fél², meó, párt, szél²Nszt ↪ellenfél; ↪ellenforradalom; ↪ellenlábas; ↪ellenméreg; ↪ellenőr; ↪ellenpárt; ↪ellensúly; ↪ellenszél; ↪ellenszenv