drukkol A: 1866 drukkol (Bolond Miska 1866. dec. 30.: 206) J: 1 1866 ’szorít vkiért, vmiért | jmdm den Daumen drücken’; 2 1877 ’eloson, lopva távozik | sich drücken’ (NSz.); 3 1878 ’izgul; szorong | aufgeregt sein; Angst haben’ # (NSz.); 4 1914 ’szurkol vkinek, biztat vkit 〈sportban〉 | aneifern 〈im Sport〉’ # (SportH. 1914. ápr. 27.: 4)

drukk A: 1869 drukk (Bolond Miska 1869. ápr. 4.: 50) J: ’szorongó izgalom, szurkolás | Angst, Druck’

drukker A: 1872 drukkereknek (LudasM. 1872. márc. 3.: 80) J: 1 1872 ’vkiért, vmiért szorító személy | für jmdn den Daumen drückende Person’ (↑); 2 1914 ’szurkoló 〈sportban〉 | Anhänger, Fan 〈im Sport〉’ (SportH. 1914. ápr. 27.: 4)

A szócsalád drukkol és drukk tagja német jövevényszó. |  ≡  Ném. drücken ’nyom; terhel; gondot okoz’, sich drücken ’titokban távozik, eltűnik’, (f.-ném.) drucken ’nyom; terhel; gondot okoz’ [indoeurópai eredetű; vö. lett traukt ’ver, üt’; litv. trúkti ’elszakad, megreped’ stb.] | ném. Druck ’nyomás, szorítás; terhelés; szorultság’.

A drukker belső keletkezésű. |  ⌂  Valószínűleg a ném. Drucker ’nyomdász’ alaki hatására és a drukkol 1. jelentése alapján keletkezett. Hasonló sportnyelvi képződményhez vö. →ziccer.

☞ NyK. 53: 105; TESz.; EWUng.