díj A: 1510 dÿaval (NyK. 28: 74–75); 1519 dy̋y̋a (JordK. 445); 1577 Ember diú (KolGl.); 1621 Div (Szenczi Molnár: Dict.); 1708 Díjja (Pápai Páriz: Dict.); 1718 dejjad (SzT.) J: 1 1510 ’a vérbosszú váltságdíja; váltságdíj | Lösegeld der Blutrache; Lösegeld’ (); 2 1570 ’pénzbírság, pénzbüntetés | Geldbuße’ (SzT.); 3 1591 ’ár; fizetés | Preis; Bezahlung’ # (SzT.); 4 1781 ’jutalom; bér | Belohnung; Lohn’ # (Nszt.); 5 1789 ’sors | Schicksal’ (Nszt.); 6 1793 ’kimagasló teljesítmény jutalmazása | Belohnung hervorragender Leistung’ (Nszt.); 7 1793 ’(hatósági) szolgáltatás ellenértéke | Gebühr’ (MHírm. 1793. máj. 24.: 724) Sz: díjas 1801 Díjas ? ’erőteljes | kraftvoll’ (Nszt.); 1833 ’olyan vmi, amelynek értéke, ára van | einen Wert od. Preis habend’ (Kassai: Gyökerésző 1: 432) | díjaz 1823 díjzás [sz.] (NSz.) | díjnok 1833 Díjnok (Szily: NyÚSz.) | díjtalan 1834 dijtalanság [sz.] (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A változat látszik eredetinek. A szóvégi j és v hiátustöltő lehetett, de később mindkettő egybeolvadt a tővel; vö. →íj. Az eredeti jelentés feltehetőleg ’értékes dolog’ volt, amelyből a jelentések főleg metaforikusan alakultak ki. A díjtalan származékszóhoz vö. (R.) Díjatlan ’erőtlen, vagyontalan’  (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.), ’fizetség nélkül’  (1832: Nszt.).  ⚠  A →diadalom-mal való összefüggése, valamint török származtatása kevésbé valószínű.

TESz.; EWUng. divat, ösztöndíj