csoda A: [1105–1110] ? Soda [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 6: 71); 1138/ ? Suda [szn.] (MNy. 32: 133); 1198 Chuda [szn.] (MNL (OL) Dl. 104875); 1211 Choda [szn.] (PRT. 10: 515); 13. sz. eleje/ chudaltus [sz.] (KT.); 1838 Csedálatos [sz.] (Tsz.); nyj. csëda (MTsz.) J: ‹fn› 1 [1105–1110] ? ’olyan rendkívüli jelenség v. esemény, amelyet a vallásos hit szerint vmely természetfölötti lény, erő idézett elő | Wunder’ # (↑), 13. sz. eleje/ ’ua.’ (↑); 2 1519 ’szörny | Ungetüm, Monstrum’ (JordK. 147); 3 1519 ’dicséretes tett; erény | lobenswerte Tat; Tugend’ (JordK. 374); 4 1574 k. ’csodálkozás | Verwunderung’ (NySz.); 5 1801 ’bosszúság | Verdruß’ (SzT.); 6 1864 ’〈indulatos kifejezésekben, elhomályosult jelentéssel〉 | 〈in heftigen Ausdrücken mit verblaßter Bedeutung〉’ (NSz.) | ‹mn› 1 1524 ’csodálatos, rendkívüli | wunderbar, außerordentlich’ # (MNy. 25: 70); 2 1841 ’rút; piszkos | häßlich; schmutzig’ (MTsz.) | ‹partikula› 1527 ’〈mn fokozására〉 elképesztő, bámulatos | erstaunlich, verblüffend 〈zur Steigerung von Adjektiven〉’ (ÉrdyK. 560) Sz: csodál 13. sz. eleje/ [sz.] ’ámulva, gyönyörködve néz, figyel vmit v. vkit | bewundern’ (↑); 1538 ’furcsának, érdekesnek, különösnek talál, tart vmit, es. vkit | für merkwürdig halten’ (Gl.) | csodálat 13. sz. eleje/ [sz.] (↑) | csodálatos 13. sz. eleje/ (↑) | csodás 1372 u. cʒudaſ (JókK. 1) | csodálkozik 1495 k. ւodalkozik uala ’ámul, meglepődik vmin | sich wundern’ (MNy. 6: 23); 1517 ? ’furcsának, érdekesnek, különösnek talál, tart vmit, es. vkit | für merkwürdig halten’ (NySz.); 1580 ’ua.’ (SzT.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. čudo ’rendkívüli jelenség v. esemény, csoda’; szbhv. čudo ’csoda; nagyon sok, rengeteg’; szlk. čudo ’csoda; kísértet, rém; különc’; or. чyдo ’csoda’; stb. [< szláv *ču- ’észrevesz, hall’].  ≋  Megfelelőjük: rom. ciudă ’bosszúság, kellemetlenség’.  ⌂  A cseda változat elhasonulással keletkezett. A főnévi 5. jelentés a román szó hatását tükrözheti. A partikula jelentéséhez vö. →betyár, →kurva stb.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 138; TESz.; EWUng.→ -képpen, kicsoda, mi-