csepp A: 1257 ? Chep [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 411); 1307 ? Chepch [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 716); 1493 k. cheeppýn (FestK. 149); 1517 cheep (DomK. 55); 1519 k. ւo̗̗pe (DebrK. 217); 1862 csėpp (CzF.) J: 1 1493 k. ’folyadékcsepp | Tropfen’ # (↑); 2 1536 ’kis mennyiség | ein Bißchen’ (NySz.); 3 1837 ’petty | Tupfen’ (MNy. 26: 152)

csepeg A: 1353/ Cepegeu [sz.] (OklSz.); 1533 Czoͤpoͤgoͤ [sz.] (Murm. 1988.); 1551 choͤpegien (NySz.); 1560 choͤppoͤgnec (NySz.); 1577 k. chÿpegten [sz.] (OrvK. 158); 1862 csėpėg (CzF.) J: 1 1353/ ’csepeg, csöpög | tropfen 〈intrans.〉’ # (↑); 2 1416 u./¹ ’hull | fallen’ (BécsiK. 155); 3 1416 u./¹ ’csepegtet | träufeln’ (BécsiK. 249); 4 1533 ’〈edény〉 ereszt | lecken 〈Gefäß〉’ # (↑); 5 1784 ’〈eső〉 csepereg | es tröpfelt’ # (Baróti Szabó: KisdedSz. 49) Sz: csepegő 1353/ ’kút, forrás | Brunnen’ (↑); 1597 ’(tető)eresz, ereszcsatorna | Dachtraufe’ (SzT.)

cseppen A: 1405 k. chepeneth [sz.] (SchlSzj. 82.); 1416 u./¹ ւeppènèt [sz.] (BécsiK. 253); 1506 ceppeneseeth [sz.] (WinklK. 110r); 1519 k. čoͤppenuen [sz.] (DebrK. 217); 1862 csėppen (CzF.) J: 1 1405 k. ’csepeg | 〈einmal〉 tropfen’ # (↑); 2 1598 ’úgy alakul, hogy némi pénzhez jut, adódik 〈egy kis pénz〉 | es fällt für ihn etw ab’ (NySz.); 3 1847 ’vhova jut | hineinfallen’ (Nszt.) Sz: cseppenet 1405 k. ’csepp, csöpp | Tropfen’ (↑) | cseppent 1577 k. chÿeͦppench (OrvK. 70)

csepereg [1] A: 1721 csepereg (MNy. 1: 278); 1792 tsöpörgött (NSz.); 1831 csöpörög (Kreszn.); 1862 csėpėrėg (CzF.) J: 1 1721 ’csepeg | tropfen 〈intrans.〉’ # (↑); 2 1784 ’〈eső〉 szitál, permetezik, apró cseppekben esni kezd | es tröpfelt’ # (Baróti Szabó: KisdedSz. 49)

Valószínűleg alapnyelvi örökség, finnugor kori tővel, részben magyar képzéssel. |  ≡  A szótőhöz vö. votj.  (Uf.) ćop ’csepp, csöpp’; cser. čeve- ’csepeg’, (KH.) cəwəlte- ’füröszt ‹gyereket›’; lív sip̆pà ’csepp, pont’; lp.  (K.) cahpa- ’csepegtet, csöpögtet, cseppent’ [fgr. *ćᴕ̈ppɜ ’csepp, csöpp; csepeg’].  ⌂  A szócsalád hangutánzó-hangfestő természete megkérdőjelezi e szó genetikai összefüggéseit. A csepp egy ősi igenévszó névszói realizációja lehet. A szó végződései különféle igeképzők.  ≁  Valószínűleg nem tartozik ide: csepp ’keresztelési lakoma; gyermekágyas nő meglátogatása’  (1795: MNy. 78: 255); a jelentéséhez vö. →paszita.

☞ FUF. 2: 241; EtSz.; MSzFE. csëpëg a.; TESz. csepeg a.; Benkő: FiktI. 50, 94; EWUng.→ csap¹, cseppfolyós, cseppkő, csip-csupUN UEW. № 91