csőcselék A: 1613 tsoͤtselék (NySz.); 1784 tsö́tselék (Baróti Szabó: KisdedSz. 9) J: ‹mn› 1 1613 ’szellemileg alacsonyrendű, hitvány 〈többnyire embercsoport〉 | dumm, einfältig 〈Leute〉’ (↑); 2 1784 ’haszontalan; zagyva 〈beszéd〉 | unnütz; wirr 〈Rede〉’ (↑); 3 1792 ’kiskorú 〈gyerek〉 | minderjährig 〈Kind〉’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Poronty a.) | ‹fn› 1 1659 ’szedett-vedett, gyülevész népség | Gesindel, Pack’ # (Nyr. 42: 266); 2 1784 ’cókmók, holmi | Krimskrams’ (↑); 3 1829 ’csecsemő | Säugling’ (MNy. 60: 119); 4 1956 ’gyerek; gyerektársaság | Kind; Kindergesellschaft’ (MNy. 52: 359)

Fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A tő ismeretlen eredetű. A végződés -lék deverbális névszóképző. A szó belseji ö > ő hangzónyúlás a →csődül hatására utal, miként a főnévi 1. jelentés kialakulása és uralomra jutása is. A melléknévi jelentések valószínűleg jelzői használatban alakultak ki.  ∼  Idetartozik: csődelék ’csőcselék’  (1838: Tsz.), amely valószínűleg szintén a →csődül hatására keletkezett.  ⚠  A →csecs főnévvel való összefüggése aligha valószínű.

☞ MNy. 52: 359; TESz.; EWUng.