citrom A: 1538 cʒitrinalma (Pesti: Nomenclatura O²); 1550 k. citront (KultNád. 2: 94); 1554 citrumoth (MNy. 63: 490); 1577 k. Cÿtromoth (OrvK. 171); 1719 Czitronyos [sz.] (NyIrK. 27: 130); 1768 Czitram szinü (SzT. citromszínű a.); 1788 Czetrom Levet (SzT. citromlé a.); 1798 cítromfű (EtSz.) J: 1 1538 ’élénksárga héjú, jellegzetes illatú, fanyar, savanyú ízű déligyümölcs | Zitrone’ # (↑); 2 1676 ’gyógyír, kenőcs | Salbe’ (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 251); 3 1756 ’citromfa | Zitronenbaum’ (SzT. citromcsemete a.); 4 1793 ’lócitrom | Roßapfel’ (Nszt.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. citrum ’citromfa’, (k.) ’citrom ‹gyümölcs›; cédrátcitrom’. Ez a lat. citrus ’citromfa’ szóval, a lat. cedrus ’cédrus; cédrusolaj’ változatával (vö. →cédrus) függ össze.  ≋  Megfelelői: ném. Zitrone ’közönséges citrom ‹fa, gyümölcs›’; fr. citron ’citrom’; stb.  ⌂  A citron változat német hatásra utal. A 2. jelentés metonímia. A 3. jelentés tréfás-szépítő metafora.  ∼  Ugyanerre az etimonra megy vissza a (R.) citros ’citrusfa’  (16. sz.: EtSz. citros a.), amely a latinból (↑) származik.

☞ Nyr. 45: 295; MNy. 9: 239; EtSz.; TESz.; EWUng.→ cédrus