citál A: 1580 citalni [sz.] (NySz.) J: 1 1580 ’idézetként közöl | wörtlich anführen’ (↑); 2 1593 ’beidéz, berendel | vorladen’ (SzT.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. citare ’mozgásba hoz; megidéz, behív; felszólít’, (h.) ’ua.; vkire v. vmire hivatkozik; szó szerint idéz’ [< lat. ciere ’mozgat, mozdít’]. ≋ Megfelelői: ném. zitieren; fr. citer; stb.: ’idéz, citál’. ∼ Idetartozik: citátum ’idézet’ (1806: Nszt.), ez a lat. (tud.), (h.) citatum ’az idézett, említett, szóban forgó dolog’ átvétele.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ soltész