barkó¹ ∆ A: 1809 barkója-is (SzT.); 1816 Barka (Gyarmathi: Voc.); nyj. baróka (ÚMTsz.) J: ’oldalszakáll | Koteletten’

Valószínűleg déli szláv jövevényszó. |  ≡  Blg.  (N.) бърк ’bajusz’; szbhv. brk ’ua.’, brko ’nagy bajuszú ember’; szln. brk ’bajusz-, szakállszőr; bajusz’ [eredetéhez vö. esetleg →borona¹].  ≋  Megfelelői más szláv nyelvekben is megtalálhatók.  ⌂  E származtatásnak hangtani és jelentéstani nehézségei egyaránt vannak. A baróka változat a →paróka hatását tükrözi.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 594; TESz.; EWUng.→ borona¹, borona²

barkó² × A: 1833 Barkó (Kassai: Gyökerésző 1: 261) J: ‹fn› 1833 ’főleg Gömör megyében élő, magyar néprajzi csoport tagja | Angehöriger einer ungarischen ethnographischen Gruppe in Nordostungarn’ (↑) | ‹mn› 1 1845 ’a barkóktól lakott, velük kapcsolatos | von dieser ethnographischen Gruppe bewohnt, auf diese Gruppe bezüglich’ (Nszt.); 2 1867 ’ostoba; illetlen | dumm; unanständig’ (MűvHagy. 10: 179)

Bizonytalan eredetű, esetleg köznevesülés. |  ⌂  Talán a Barkó ’Bertalan’  (1495: OklSz.)  [szn.]-ből keletkezett. Ez a -kó kicsinyítő képzővel jött létre a Bartalan ~ Bertalan  [szn.]-ből; vö. ? Bortolon  [szn.]  (1211: OklSz.); Barthalonfyahastul [hn.]  (1386: OklSz.). Az alak- és jelentéstanhoz vö. →matyó. Lehetséges azonban az is, hogy a Barkó  [szn.] egy külföldi tábornok, V. Barco nevével azonos, aki állítólag huszárezred parancsnoka volt a 18. sz. végén.

☞ TESz.; MűvHagy. 10: 175; EWUng.→ barkochba