bór A: 1815 porértz (Szőkefalvi Nagy: KémEl. 5); 1858 bór (NSz.); 1865 bor (Babos: KözhSzt.) J: 1 1815 ’egy fajta barnásfekete színű félfém | Bor’ (↑); 2 1858 ’bórax | Borax’ (↑)

Nemzetközi szó. |  ≡  Ném. Bor; fr. bore; or. бop; stb.: ’bór’. A németből terjedt el [< ném.  (kor. úfn.) borros ’bórax’ < lat.  (k.) borax ’ua.’; vö. →bórax].  ⇒⌂  A magyarba főleg német közvetítéssel került át.  ⌘  A (R.) bórany ’bór’  (1842: Szőkefalvi Nagy: KémEl. 6) nyelvújítás kori tudatos szóalkotás.

☞ TESz.; EWUng.→ bór-Nszt ↪bór

bór-

bórfa × A: 1262/ Borffa (OklSz.); nyj. bórfa (ÚMTsz.); búr-fa (MTsz.) J: ’erdeifenyő | die Kiefer’ | bórfenyő × A: 1372 Borfeneu (OklSz.); nyj. bórfenyű (OklSz.); búrfenyű (MTsz.) J: ’erdeifenyő | die Kiefer’

Összetételi előtag, szlovák jövevényszó. |  ≡  Vö. szlk. bȏr ’közönséges boróka; erdeifenyő’ [indoeurópai eredetű; vö. óind bhr̥̥ṣṭí-ḥ ’csúcs, hegyes vég’; óész. germ. barr ’fenyő tűlevele’; stb.]. Vö. még szbhv. bor ’erdeifenyő’; or. бop ’tűlevelű erdő, fenyves’ stb.  ⌂  Az előtag önálló szóként nem adatolható. Az összetételek tautologikus alakulatok; vö. →lepényhal, →lucfenyő stb.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 100; TESz.; EWUng.→ barázda, boróka, borovicskaNszt ↪bór