bánya¹ A: 1217 Bana [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 243); 1240 Banya [hn.] (MonStrig. 1: 335); 1332 Bana (Györffy: ÁMTF. 1: 91) J: ’hasznosítható ásványokat kitermelő üzem | Bergwerk’ # Sz: bányász 1362 Banaz lyuk [hn.] (MNy. 3: 463) | bányászat 1655 bányászat ’fém | Metall’ (NySz.); 1780 ’kitermelt ásvány | abgebautes Mineral’ (Nszt.); 1780 ’bányászás, bányaipar | Bergwerk’ (Nszt.) | bányászik 1789 bánászni [sz.] (HOklSzj.)

 Nyugati szláv jövevényszó, valószínűleg a szlovákból. |  ≡  Szlk. baňa, (N.) bana; cseh  (R.) báně; le.  (N.) bania; stb.: ’bánya’ [tisztázatlan eredetű].  ≋  Vö. még ukr.  (N.) бáня ’sófőző, sólepárló üzem’.  ⌂⇒  A magyarból: rom.  (N.) báie ’bánya’.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 76; TESz.; EWUng.

bánya² × A: 1577 u. Banÿa (OrvK. 50) J: 1 1577 k. ’gyógyfürdő a szabadban; fürdő | Heilbad im Freien; Bad’ (↑); 2 1840 ’gödör, amelyben a vályognak való agyagot tapossák | Grube, in der Lehmziegel gestampft werden’ (MTsz.); 3 1840 ’a sertések összetúrt fekvőhelye | zerwühltes Lager von Schweinen’ (MTsz.)

Bolgár vagy szerbhorvát jövevényszó. |  ≡  Blg. баня ’fürdő; fürdés; termálforrás’; szbhv. banja ’termálfüdrő; fürdőhely’ [< lat.  (vulg.) *baneum, banea [többes szám] ’fürdő’, a lat. balneum ’ua.’ a < gör. βαλανεῖον ’ua.’ változata].  ≋  Vö. még óe. szl. bańa ’ua.; fürdőház’; or. баня ’gőzfürdő’; stb.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 76; TESz.; EWUng.