arany A: 1075/ aranas [sz.] (MonStrig. 1: 59); 1193 areínqueleu [hn.]; Areínneſ [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 27); 13. sz. eleje/ aron (KTSz.); 1247 Aranýaspatach [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 40022); 1283/ Araniasdalpataka [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 325); 1295 Anaras [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 1: 57); 1493 k. aram (ÁbelSzj. 215b); nyj. arangy (MTsz.) J: 1 1075/ ’sárga színű nemesfém | Gold’ # (↑); 2 1372 u./ ’pénz; kincs | Geld; Schatz’ (↑); 3 1514 ’aranypénz | Goldmünze’ (MNy. 2: 162); 4 1596 ’mérték(egység) | Goldmaß’ (SzT.) Sz: aranyos 1075/ (↑) | aranyoz 1372 u./ aranyaʒot [sz.] (JókK. 125)

Örökség az ugor korból. |  ≡  Vog.  (FK.), (P.) tarəń ’(vörös)réz’; osztj.  (V.) lorńə ’‹szamovárkészítéshez használt› (vörös)réz’, (Vj.) jorńi ’sárgaréz, (vörös)réz’ [ugor *ϑarańa ’arany; réz’ (< ugor *sarańa ’ua.’)]. Az ugor alapnyelvben középiráni eredetű; vö. av. zaranya-; óperzsa daraniya-; középperzsa zarin; stb.: ’arany’.  ⌂  Az ugor nyelvekben megfigyelhető jelentéseltérések abból adódhatnak, hogy a nyelvhasználók a különféle, de hasonló színű fémeket hol egyik, hol másik névvel jelölték meg a fémekkel való ismerkedés során. Ehhez vö. az →ón és →vas rokon nyelvi megfelelőit. A szó eltérő időben különféle iráni nyelvekből más-más finnugor nyelvekbe is átkerült; vö. zürj.  (V.) zarńi; md.  (E.) sirńe, (M.) śiŕńä; stb.: ’arany’. A szó eleji ugor *ϑ > m. Ø változáshoz vö. →ág, →ár¹ stb. Az arangy változat szó végi gy-je affrikálódással keletkezett.  ⚠  Finnugor egyeztetése téves.

☞ Paasonen: s-Laute 26; TESz.; Korenchy: IrLw. 77; MSFOu. 151: 250; IUSprK. 82; UEW. 843; EWUng.→ aranka, aranyér, macska-², málinkó, sárarany, szín-¹, zelnice, zöldUN UEW. № 1746