alkörmös ∆ A: 1626 alkörmes (NytudÉrt. 88: 14); 1666 Alkermestt (SzT.); 1759 álkermessel (SzT.); 1761 Álkoͤrmoͤst (NSz.); 1837 alkörmös (NSz.); nyj. álkëlmës (EtSz.) J: 1 1626 ’egy fajta (pépes) gyógyszer | Artznei in Breiform’ (↑); 2 1666 ’fürtös virágzatú kerti dísznövény, börzsöny; az ebből készült festék | Kermesbeere; roter Farbstoff aus dieser Pflanze (Phitolacca americana)’ (↑); 3 1905 ’édes pálinka | Art süßer Branntwein’ (Nyr. 34: 268)

Olasz  (É.) jövevényszó, esetleg német közvetítéssel is. |  ≡  Ol.  (bol.), (mil.), (gen.) alchermes ’piros festék, ital, gyógyszer stb.’; – ném. Alkermes ’ua.’, (szász E.) ’piros ételszínezék’. Az olaszban a sp. alquermes ’egy fajta piros gyógyszer’ átvétele [< arab al-quirmiz ’bíbortetű; ebből kinyert festék’; végső soron az óind kṛ́mh ’féreg’ szóra megy vissza]  ≋  Megfelelői: fr. alkermès ’édes, vörös pálinka’; le. alkiermes ’alkörmös ‹növény›; piros festék’; stb.  ⌂  Hangalakját bizonyára a körmös (→köröm) népetimológiás hatása befolyásolta. A 2. jelentésben növénytani szakszóként használatos.

☞ EtSz. alkermes a.; TESz.; EWUng.