agyabugyál A: 1669 megagyabugyálá (NySz.); 1840 Egyebugyál (NSz.); nyj. hegyebugyál (MTsz.) J: 1 [főleg el~, meg~] 1669 ’üt-ver | prügeln’ (↑); 2 1788 ’összekülönbözik, összevész | sich verzanken’ (NyF. 14: 38)
Belső keletkezésű, de keletkezésmódja bizonytalan. | ⌂ Talán játszi szóalkotással keletkezett ikerszó. Az előtag az agyal ’üt, ver’ (→agy) lehet, az utótag ebből keletkezhetett. A magyarázat gyenge pontja, hogy agyal-bugyál változat nem mutatható ki. – Az alakváltozatok közül az egyebugyál elhasonulással, a hegyebugyál pedig népetimológiával keletkezett.
☞ TESz.; EWUng.→ agy