ablak A: 1372 u./ ablakarol (JókK. 159); 1597 oblokot (SzT.) J: 1 1372 u./ ’〈épületek falában stb.〉 világosság bebocsátására, szellőztetésre stb. szolgáló nyílás, ill. ennek elzárására való szerkezet | Fensteröffnung; gerahmtes Glas’ # (↑); 2 1590 ’füstelvezető nyílás, kürtő | Rauchloch, Rauchfang’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 200); 3 1778 ’ablaküveg | Fensterscheibe’ (Nszt.); 4 1897 ’pénztáros, hivatalnok munkahelyén kisebb nyílás a falban, üveglapon | Schalter’ (Nszt.); 5 1980 ’utazást engedélyező pecsét az útlevélben | eigestempelte Reiseerlaubnis im Reisepass’ (Nszt.); 6 1997 ’a számítógép képernyőjén megjelenő terület | Fenster am Bildschirm eines Computers’ (Nszt.) Sz: ablakos 1585 Ablakos ’ablakokkal ellátott | mit Fenstern versehen’ (Cal. 413); 1826 ’ablakok beüvegezésével foglalkozó iparos | Glaser’ (Nszt.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv.  (Ča) òblok, (Kaj) oblòk; szln.  (V.) óblok; szlk.  (Köz.), (K.) oblok: ’ablak’ [< szláv *obьlоkъ ’kerek nyílás’  <  szláv *obьlъ ’kerek’].  ≋  Vö. még f.-szorb wobłuk ’ablakkeret; boltozat’.  ⌂  A szó az ún. pannóniai szlávok nyelvéből kerülhetett a magyarba.  ⚠  Közvetlenül a szln. oblok ’ív; abroncsszerű tárgy’ átvétele szláv hangtörténeti, valamint nyelvföldrajzi okokból kevéssé valószínű.  ⌂⇒  Az ukr.  (Kárp.) óблoк ’ablak’ a magyarból (és a szlovákból) való átvétel lehet.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 56; TESz.; MNy. 88: 92; EWUng.; MNy. 103: 209→ lanka, vak-