szenna × A: 1578 Szena koro, Sene (Gombocz E.: BotTört. 41); 1708 ſenna (Pápai Páriz: Dict. Sena a.); 1745 Szennét levél (NSz.); 1788 Sénna (NSz.); 1797 szenna-levelet (NSz.) J: ’egy fajta meleg égövi gyógynövény | Sennespflanze, Sennesblätter (Senna alexandrina)’
Vándorszó. | ≡ Lat. (tud.), (h.) sen(n)a; fr. séné, sénette; ol. (rom.), (gen.) senna, (tr.) sena; kat. senet; ném. (kfn.) sene, (R.) senna; stb.: ’szennanövény, szennalevél ‹gyógyszerként is›’. Forrása: arab sanȧ, sanā ’ua.’. ⌂ A magyarba gyógyászati (hashajtó) eszközként, ill. életelixírként került át, főleg a tudományos latinból. A szennet változat egy újlatin nyelvből származhat.
☞ TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.