szeg² A: 1067 Aruksceguj [hn.]; Scegholm [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 1: 24, 26), de vö. →sziget; 1138/ ? Cegedí [sz.] [szn.] (MNy. 32: 132); 1183/ Cigeddin [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 900); 1193 Scegued [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 27); [1200 k.] Zeguholmu [hn.] (An. 28.); 1203/ Berucscig [hn.] (OklSz.); 1214 berugscug [hn.] (OklSz.); 1358 Erdew Zege (OklSz.); 1372 u./ ʒewgebe (JókK. 133); 1394/ Arokzek [hn.] (OklSz.) J: 1 1067/ ’szöglet; csúcs, kiszögellés | Ecke, Winkel; Einsprung, Vorsprung’ (↑); 2 1357 ? ’falurész; területrész, vidék | Dorfteil; Landteil’ (OklSz.), 1416 u./¹ ’ua.’ (BécsiK. 162); 3 1784 ’sziget | Insel’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 71); 4 1784 ’szög 〈a geometriában〉 | Winkel 〈in der Geometrie〉’ (↑) Sz: szeges 1212 ? Zeges [szn.] (OklSz.); 1549 Zeghes ’szögletes, sarkos | eckig, winkelig’ (OklSz.) | szegelet, szeglet 1405 k. ʒegeled (SchlSzj. 1090.); 1553/ ʃʒegletin (Tinódi: Cronica N4b) | szegi 1416 u./¹ delzègi (BécsiK. 162) | szegű [csak szókapcsolatban] 1416 u./¹ nėg zėģo̗ (BécsiK. 11) | szöglet 1948 szögletet ’〈futballban:〉 saroklövés, szöglet(rúgás) | Eckball’ (NSz.)

Belső keletkezésű, valószínűleg jelentéselkülönülés eredménye. |  ⌂  Talán a →szeg³ eredetinek feltehető ’ék’ jelentés alapján keletkezhetett. Hasonló jelentésfejlődéshez vö. →csúcs. A jelentésváltozásban a →sziget analógiás hatása is közrejátszhatott. A 4. jelentésben a labiális alak használatos; vö. →-szög.

☞ TESz. szög² a. is; EWUng.→ al-¹, fel-¹, fél-, szeg³, szegről-végről, sziget, -szög