romonya ∆ A: 1590 Romonia (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 48); 1814 Romunya (NSz.); 1814 Rumonyák (NSz.); 1829 romolya (Bakos J.: Szműv. 19) J: ’egy fajta szőlő | Weinrebensorte’
Jövevényszó, valószínűleg szerbhorvát. | ≡ Szbhv. romanija, (N.) rumanija ’egy fajta borszőlő’ [< szbhv. Romanija [hn.]]. A helynév, amely a bizánci birodalom egy részét (főleg Trákiát) jelölte, a lat. romanus ’római’ szóra megy vissza. – Ugyanebből az etimonból: lat. (k.) romania ’egy fajta ital’; ol. (R.) romania ’egy fajta görög fehérbor’; or. (R.) романея ’Franciaországból származó asztali vörösbor’; stb. Borvidékek nevének szőlő- és bornévvé fejlődésére vö. →dinka, →kadarka. ⌂ A származtatás gyenge pontja, hogy a szerbhorvát és a magyar szó hangtani megfelelése nem teljesen szabályos.
☞ TESz.; EWUng.→ román¹