mór¹ A: 1570 Maurusoknac (Nyr. 94: 483); 1773 maur (NSz.); 1779/ mórusok (NSz.); 1783 Mór (NSz.) J: ‹fn› 1570 ’〈a Spanyolországot meghódító (afrikai) arab népcsoport a 8. században〉 | Maure 〈als Eroberer Spaniens im 8. Jh.〉’ (↑) | ‹mn› 1573 ’〈a Spanyolországot meghódító (afrikai) arab népcsoporttal kapcsolatos, rájuk vonatkozó〉 | maurisch’ (Nyr. 94: 483)

Latin jövevényszó, később nemzetközi szó is. |  ≡  Lat. Mauri [többes szám], Maurus, (k.) Morus: ’mór (ember)’ [< gör. Μαῦροι [többes szám], Μαῦρος ’ua.’]; – ném. Mohr ’néger (ember)’ Maure ’a Spanyolországot meghódító dél-afrikaiakhoz tartozó; mauritániai lakos’; fr. Maure ’mór (ember)’; ol. moro ’ua.’; stb.  ⇒⌂  A magyarba nemzetközi szóként főleg német közvetítéssel kerülhetett; vö. még →alán stb.  ∼  Egyéb megnevezése: (R.) maurita ’szerecsen, mór’  (1570: RMKtár. 36: 199), elvonás a Mauritánia ’Mauritánia’  [hn.]-ből (1570: RMKtár. 36: 197).

☞ TESz.; Farkas: GLEl. maurus a.; EWUng.→ morit

mór² × A: 1628 mor (MNy. 89: 128); 1733 mórbul (MNy. 89: 128); 1890 múr (Ethn. 1: 175) J: 1 1628 ’szalmás sárból rakott fal, fecskerakás | Lehmwand’ (↑); 2 1733 ’vályogtégla | Lehmziegel’ (↑); 3 1775 ’agyagos sár mint építőanyag | Lehm mit Wasserzugabe als Baustoff’ (NSz.) – De vö. 1772 Mór Téglábul ’vályogtégla | Lehmziegel’ (MNy. 73: 342)

Egy összetételi előtag önállósodásával jött létre. |  ⌂  A mórtégla  (↑) szóból, amely a ném. Mauerziegel ’(égetett) vályog építőkő, agyag stb.’ részfordítása. Az utótaghoz vö. →tégla. A 3. jelentés lehetett az eredeti, a többi metonímia.

☞ TESz.; MNy. 73: 341; EWUng.→ tégla