kocsord × A: 1270 ? Kachurdhyda [hn.] (Mező–Németh: SzSzHn. 80.); 1272 ? Kuchard [hn.] (Fejér: CD. 5/1: 265); 1276 Kochord [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 12: 184); 1577 k. Kochÿordot (OrvK. 35) J: ’többnyire kórós növény, amelynek kénszagú gyökere van; disznókömény | Haarstrang 〈Bot〉 (Peucedanum)’

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  Ma már csak növénytani szakszóként él, ill. a kocsordfű ’kocsord, kígyókapor’  (ÚMTsz.) összetételben.

TESz.; EWUng.