szócikk megosztása

kentaur A: 1604 Centauruſok (Szenczi Molnár: Dict. Mónychus a.); 1854 Kentaurok (Heckenast: IdSzT.); 1882/ Centaurok (NSz.) J: ’felül férfi-, alul lótestű mitológiai lény | Zentaur’

Latin jövevényszó, később a németből is. |  ≡  Lat. Centaurus, (h.) Centauri [többes szám] ’kentaur’ [< gör. κένταυρος ’ua.’]; – vö. még ném. Zentaur, Kentaur ’ua.’.  ≋  Megfelelői: fr. centaure; ol. centauro; stb.: ’ua.’.  ⌂  A korábbi alakok szóvégi s hangjához vö. →ámbitus stb.

☞ TESz.; EWUng.