káva A: 1057/ ? Kaua [hn.] (Györffy: DHA. I: 161); 1171 kauas [sz.] [szn.] (OklSz.); 1215/ Kahas [sz.] [hn.] (VárReg. 176.); 1304 ? Gaua [hn.] (ZichyOkm. 1: 110); 1535 cauaat (NySz.); 1636 kámvára [?✐] (NySz.); 1808 Kanva (Sándor I.: Toldalék); nyj. gáva (MTsz.); kutkába (Nyatl. kútkáva a.) J: 1 1057/ ? ’abroncs, keret, foglalat, perem, karima | Rahmen, Einfassung, Zarge’ (↑), 1535 ’ua.’ (↑); 2 1235–1270 ’kútkáva | Brunnenkranz’ # (OklSz. kávás-kút a.); 3 1636 ’a kocsiponyva szegélye, széle, lőcskáva; (fűző- v. fogó)karika a szekér támaszként szolgáló szegélylécén | Rahmen des Wagendaches; Öse für die Stützleiste an Leiterwagen’ (NytudÉrt. 88: 81); 4 1808 ’a madár csőrének alsó, ill. felső része | Unter- bzw. Oberschnabel’ (NSz.); 5 1834 ’fogantyú, fül | Henkel, Griff’ (Kassai: Gyökerésző 3: 125); 6 1838 ’gúzs | Fessel’ (Tsz.); 7 1842 ’kráter; sziklás szakadék | Krater; Abgrund, Felsenabhang’ (NSz.)

Jövevényszó, de az átadó nyelv vitatott. | 1 Alán jövevényszó. |  ≡  Vö. osz. kaw, kawæ ’sövénykerítés’ [tisztázatlan eredetű].  ≋  Megfelelői: cserkesz kjau ’ua.’; grúz kavi ’kerítés, erőd’; avar kavu ’kapu, ajtó’; stb. A származtatás nehézsége mindenek előtt a szóvég tisztázatlansága. 2 Latin jövevényszó. |  ≡  A lat. cavea ’kerítés, sövény; tartó, hordozó, támasz; kerítés, sövény; stb.’, (k.) ’ketrec, kalitka; borospince; alföld; egy fajta hadigépezet’, lat. cava ’mélyedés; határjelző barázda’, (k.) ’gödör, völgy; pince’ alapján; ezek a gör. κοῖλος ’üreg, üreges’ szóra mennek vissza. A lat. cavea szóból való származtatása alaktanilag kétséges, a lat. cava szóból pedig jelentéstanilag. ▣  ⌂  A magyarban a káva változat eredetinek tűnik, de a kámva változattal való összefüggése tisztázatlan. A szó elsődleges jelentése esetleg ’kerítés, sövény’ lehetett.

☞ TESz.; NytudÉrt. 88: 80; EWUng.→ kaverna