jász¹ A: 1318 Jazonice [lat. végződéssel] (I.OK. 12: 234); 1335 Jaaz [szn.] (NytudÉrt. 68: 98); 1416 u./¹ iazoknac (BécsiK. 215) J: ‹fn› 1 1318 ’egy iráni, közelebbről alán néptörzs tagja | Mitglied eines alanischen Volksstammes’ (↑); 2 1416 u./¹ ’〈az ókorban:〉 filiszteus ember | Philister als Angehöriger eines Volkes im Altertum’ (↑); 3 1692 ’egy magyar néprajzi csoport tagja | Angehöriger einer ungarischen ethnographischen Gruppe’ (I.OK. 12: 236) | ‹mn› 1446 ’a magyarországi alánokkal és – később – egy magyar néprajzi csoporttal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | auf die ungarländischen Alanen und später auf eine ungarische ethnographische Gruppe bezüglich’ (OklSz.) Sz: jászság 1618 Jászságnak [✐] (EWUng.)

Óorosz jövevényszó. |  ≡  Or. яс, (R.) ясинъ, яси [többes szám]: ’egy alán népcsoport tagja’ [török eredetű; vö. csag. as ’a régi alánok neve, akiket a kipcsakok leigáztak’]. A török szó egy iráni nyelvből származik; vö. av. āsu- ’gyors’; újperzsa āhū ’gazella’; stb. Vö. még →oszét.  ≋  A szbhv.  (R.) Jasi [többes szám] ’egy alán népcsoport tagja’ magyar közvetítéssel az oroszból származik.  ⌂  A főnévi 2. jelentés keletkezésének alapja nem teljesen világos. A 3. jelentés a Magyarországon letelepedő alán népcsoportok asszimilálódásával magyarázható.  ∼  A törökből (↑) származó Eszlár [hn.] ~ Oszlár  [hn.] (1220/  Vzlari  [hn.]  (VárReg. 120.)) végső soron ugyanarra az etimonra megy vissza.  ⚠  Ótörök származtatása megfelelő adatok hiányában nem valószínű.

☞ MNy. 8: 193; Kniezsa: SzlJsz. 230; I.OK. 12: 233; TESz.; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ oszét