huszt A: 1527 hwztok (ÉrdyK. 600) J: ’eretnek, huszita | Ketzer; Hussit’

huszita A: 1620 Hussitake (MNy. 69: 364); 1740 Huszita (NSz.); 1771 Huszszíták (NSz.) J: ‹fn› 1620 ’Husz János híve, követője | Hussit’ () | ‹mn› 1740 ’Husz János tanításával, mozgalmával kapcsolatos, arra vonatkozó | hussitisch’ ()

Latin jövevényszók. |  ≡  A huszt-hoz vö. lat.  (k.), (h.) Hussitae [többes szám] ’Husz János (csehül: Jan Hus, 1370–1415) reformátor híve, követője’ [< cseh Hus családnév].  ⌂  Ennek megfelelője lehetett egy nem adatolt m. huszitok [többes számú] alak. Ebből a második nyílt szótagi i kiesésével előbb létrejött a husztok(), majd a többesjel elhagyásával a huszt alak. – A huszita szóhoz vö. lat.  (k.) Hussita, (h.) hussita, husita: ’huszita’.  ≋  Megfelelői: ném. Hussit; fr. hussite; stb.: ’huszita’.

TESz. huszita a.; EWUng.