hét¹ A: 1067 k./ ? Hethe [sz.] [szn.] (Györffy: DHA. I: 184); [1200 k.] Hetumoger (An. Prologus); 1383 Heethaas [hn.] (OklSz.); 1416 u./¹ hèt (BécsiK. 10) J: ’hatnál eggyel több | sieben’ # Sz: hetes (†) 1015 ? Hetÿs [hn.] (Györffy: DHA. I: 74); 1559 hetes ‹mn› (OklSz.) | heted 1372 u./ heted ’hetedik | siebenter’ (JókK. 158) | hetedik 1416 u./³ Hetedik (AporK. 166)

Örökség az ugor korból. |  ≡  Vog.  (T.) sǟt, (Szo.) sāt; osztj.  (V.) läwət, (DN.) tȧpət: ’hét ‹számn. és fn.›’ [ugor *ϑäptɜ (< *säptɜ) ’hét ‹számn›’]. Az ugor alapnyelvben feltehetőleg ősiráni jövevényszó; vö. óind saptá ’ua.’. Az ugor nyelvek népköltészetében – az ugor kori hetes számrendszer emlékeként – a hét rendszerint mint a sokaság, nagy mennyiség kerek számmal való megnevezése szerepel. A szó eleji h feltehetőleg a hét előtt álló →hat² analógiájára keletkezett.

☞ MNy. 9: 394; TESz.; MSFOu. 151: 313; Ligeti: TörK. 134; UEW. 844; EWUng.→ hét², hétalvó, hetevény, hétszilvafás, hetven, szeptemberUN UEW. № 1749

hét² A: 1067 k./ ? Hethe [sz.] [szn.] (Györffy: DHA. I: 184); 1405 k. heth (SchlSzj. 121.); 1416 u./² hètebèn (MünchK. 76vb); 1533 Heet (Murm. 122.) J: ’hét napból álló időtartam | Woche’ # Sz: hetes (†) 1015 ? Hety̋s [hn.] (Györffy: DHA. I: 74); 1405 k. hetes ’heti szolgálatot végző személy | Wochendiensthabender’ (SchlSzj. 123.); 1565 ’egy hétig tartó | einwöchig’ (NySz.)

Jelentéselkülönülés. |  ⌂  A →hét¹ számnévből. A jelentésváltozás talán már az ugor korban végbement: erre utalhat az obiugor nyelvek ’hét ‹számn›’ : ’hét ‹fn›’ (vö. →hét¹) elnevezéseinek etimológiai azonossága. Az időnek hétnapos egységekre való felosztása igen régóta ismert, valószínűleg keleti eredetű: összefügg a holdhónappal, illetőleg annak a hold változása szerinti szakaszosságával. Az ilyen időegység megnevezéséhez vö. még gör. ἑβδομάς ’hetes szám; hét ‹fn›’ < ἑπτά ’hét ‹számn›’; lat. septimana ’hét ‹fn›’ < septem ’hét ‹számn›’; stb.

☞ Melich: SzlJsz. 1/2: 281; TESz.; EWUng.→ fehér-, hét¹, hetet-havat, hétfő, hétköznap, nagy-², virág-