gábos × A: 1585 Gábos (Cal. 445); 1604 Gabos (Szenczi Molnár: Dict.); nyj. gábics (Nyatl. tövisszúró gébics a.) J: 1 1585 ’sárgarigó | Goldamsel’ (); 2 1784 ’sármány | Ammer’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 28); 3 1808 ’gébics | Würger’ (Sándor I.: Toldalék)

gábor × A: 1604 Gaborka [sz.] (Szenczi Molnár: Dict. Gálbula a.); 1685 gáborka (NySz.) J: 1 1604 ’sárgarigó | Goldamsel’ (); 2 1784 ’sármány | Ammer’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 28); 3 1839 ’gébics | Würger’ (MTsz. szarka-gábor a.)

gáborján × A: 1831 Szarka-gáborján (Kreszn.); nyj. szarkagábrián (MTsz.) J: ’gébics | Würger’

A szócsalád tagjai köznevesülés eredményei. |  ⌂  A gábos a Gábos [szn.]-ből, a Gábor [szn.] becéző alakjából keletkezett; vö. 1138/Gabus [szn.](MNy. 32: 131). – A gábor közvetlenül a Gábor [szn.]-ből alakult, amely a Gábriel szn.-re megy vissza; vö. 1138/Gabriel [szn.](MNy. 32: 131) [< lat.  (e.) Gabriel [szn.]]. – A gáborján köznevesülés a Gáborján [szn.]-ből, amely a 1213/Gabrian [szn.](VárReg. 253.) változata [< lat.  (h.) Gabrianus [szn.], Gabirianus [szn.]]. – Személynévi eredetű állatnevekhez vö. még →katicabogár, →szentjánosbogár stb.

EtSz.; TESz. gáborján a.; Kiss J.: Mad. 246; EWUng. gébics