fehér A: 1037/ feerkw [hn.] (MNL (OL) Dl. 207137); 1037/ feẏreghaʒ [hn.] (MNL (OL) Dl. 200953); 1055 feheruuaru [hn.] (TA.); 1093/ feeẏreghaʒ [hn.] (MNL (OL) Dl. 208291); 1193 faeregíaza [hn.] (MNL (OL) Dl. 27); (†1075) 1217 feirtou [hn.] (MonStrig. 1: 57); 1219/ Feier [szn.] (VárReg. 86.); 1246/ Feerkw [hn.] (PRT. 8: 225); 1372 u./ feyer (JókK. 83); 1395 k. fer (BesztSzj. 374.); 1416 u./¹ fèier (BécsiK. 116); 1560 k. feyęr (GyöngySzt. 906.); 16. sz. vége Fejér (Gl.); 1668 foga-fejire (NySz.); 1690/ fehérít (Magyary-Kossa: OrvEml. 3: 464); 1754 fehír (NSz.); 1771 féjér (NSz.); 1812 feherrét (NSz.); 1833 fehėrség [sz.] (NSz.); nyj. fejjërt (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1 1055 ’hószínű; világos színű | weiß; hellfarbig’ # (↑); 2 1859 ’erkölcsileg tiszta, ártatlan | moralisch rein, unschuldig’ (NSz.); 3 1878 ’ellenforradalmi | gegenrevolutionär’ (NSz.) | ‹fn› 1 [főleg birtokos jelzős szerkezetben] 1405 k. ’vminek 〈szemnek, fognak, tojásnak stb.〉 a fehér része | Weißes, das Weiße von etw 〈Augenweiß, Eiweiß usw.〉’ # (SchlSzj. 311.); 2 1802 ’fehér 〈nem színesbőrű〉 ember | Weiße(r)’ # (NSz.) Sz: fehérül 1416 u./¹ meg fèiero̗̗ltènèc (BécsiK. 203) | fehérít 1416 u./² megfèiereitet [sz.] (MünchK. 29rb) | fehéredik 1423 k. feyredem (MNy. 77: 508) | fehérség 1493 k. feӳeerseeges [sz.] (FestK. 169) | fehéres 1585 Feieres (Cal. 1014) | fehérlik 1585 feiérloͤm (Cal. 49) R: fehérje 1838 fejére ’szalonna | Speck’ (Tsz. Fejér a.); 1876 ’albumin | Albumen’ (Nyr. 15: 172) – De vö. 1833 fehérnye ’ua.’ (Szily: NyÚSz. Fehérje a.)

Bizonytalan eredetű, esetleg örökség; talán finnugor kori tő magyar képzővel. |  ≡  A tőhöz vö. lp.  (norv.) bœggjo- ’fehéren fénylik’, (L.) pǟju ’fehér ‹állat és tárgy›’ [fgr. *päjɜ ’fehér; fénylik’].  ⌂  A finnugor szó belseji *j vagy megmaradt a magyarban (vö. a fejér, fejír, Fejér megye  [hn.]), vagy hangzóközi helyzetben kiesett (vö. feér, feír), és helyére hiátustöltő h lépett. A szóvégi -r névszóképző lehet; vö. →egér, →gyökér stb. Az egyeztetés nehézsége, hogy csupán egyetlen megfelelő ismert, és ez is csak egy távoli rokon nyelvben. – A megszilárdult E/3. személyű birtokos személyjeles szaknyelvi fehérje tudatos szóalkotással keletkezett a tojásfehérje ’a tojás világos része’ összetétel alapján; vö. 1560 k. Thykmony feyery ’ua.’  (GyöngySzt. 910.).

☞ EtSz.; MSzFE.; TESz.; EWUng.→ fehér-, fehérorosz, fény, gyarmat, -neműUN UEW. № 717Nszt ↪fehér; ↪fehéredik; ↪fehéres; ↪fehérít; ↪fehérje; ↪fehérlik; ↪fehérség

fehér-

I  fehérpecsenye A: 1545 feyer peczeńet (OklSz.) J: ’egy fajta sült hús | Art Braten’ | fehérpénz ∆ A: 1549 feir pinz (RMNy. 2/2: 67) J: ’egy fajta régi, kis ezüstérme | Weißpfennig 〈Art Münze〉’ | fehérkenyér A: 1586 feier kenieret (SzT.) J: ’egy fajta búzalisztből készült kenyér | Weißbrot’ # | fehérnemű A: 1724 fejérnéműk (SzT.) J: ’alsónemű, ruha alatti viselet | Leibwäsche’ # – De vö. 1694 Fejérnemü egyetmást ’vászonból, lenből való | leinen’ (MNy. 79: 125) | Ilyenek még: fehérhályog ’egy fajta szembetegség | grauer Star’ (1519 k.: DebrK. 155); fehérmarha ’vászonnemű | Leibwäsche, Weißwaren’ (1574: MNy. 62: 498)II  fehércseléd × A: 1589 feier cheled (Balassi: Com. 317) J: 1 1589 ’nőszemély, asszony | Weib’ (↑); 2 1671 ’cselédlány, szolgálólány | Dienstmädchen’ (SzT.) | fehérnép × A: 1700 fejér népekben (Gyöngyösi: ÖK. 4: 276) J: ’asszonynép | Frauenvolk’ | fehérszemély × A: 1770 fejér személlyek (NSz.) J: ’nőszemély, asszony | Weib’III  fehérvasárnap A: 1754 Fejér Vasárnapnak (NSz.) J: ’húsvét utáni első vasárnap | erster Sonntag nach Ostern’ | fehérhét A: 1757 Fejér-hétnek (NSz.) J: ’nagyhét utáni hét | die Woche nach der Karwoche’ | fehérhétfő A: 1939 fehérhétfőn (ÚMTsz.) J: ’húsvét utáni első hétfő | erster Montag nach Ostern’

Összetételi előtag, azonos a →fehér szóval. |  ⌂  Az 1. csoport szavainak előtagja az utótagban megnevezett dolog világos színét fejezi ki. A fehérnemű utótagjához vö. →-nemű; ennek az összetételnek a keletkezésében a ném. Weißwaren ’alsónemű, fehérnemű’ hatásával is számolhatunk. – A 2. csoport szavainak előtagja női személyek megnevezésére szolgál; arra utal, hogy az egyszerűbb női viselet egykor festetlen lenvászonból állt; vö. →vászoncseléd. Hasonló szemlélethez vö. szlk. biele pohlavie ’asszonynép’, tkp. ’fehér nem’; le.  (R.) białogłova ’asszonynép’, tkp. ’fehér fej’ (utalás a férjes asszonyok fehér főkötőjére); ukr.  (R.) бíла чéлядь ’asszonynép’, tkp. ’fehér cseléd’. – A 3. csoportban az összetételek latin mintájú tükörfordítások; vö. lat. dominica in albis (depositis) ’húsvét utáni első vasárnap’, hebdomada in albis ’nagyhét utáni hét’; stb.; vö. még ném. Weißer Sonntag ’húsvét utáni első vasárnap’. Az idegen nyelvi megfelelők arra utalnak, hogy a húsvétkor megkeresztelt emberek a középkorban egy hétig hosszú, fehér ruhát viseltek.

☞ TESz. fehérnemű a., fehérnép a.; EWUng.→ cseléd, fehér, hét², hétfő, kenyér, nem¹, -nemű, nép, pecsenye, pénz, személy, vasárnapNszt ↪fehér; ↪fehércseléd; ↪fehérhét; ↪fehérnemű; ↪fehérnép; ↪fehérpecsenye; ↪fehérpénz; ↪fehérszemély; ↪fehérvasárnap