csécs¹ × A: 1217/ ? Chech [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 6: 385); 1329/ ? Cheech [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 76); 1643 csecsek [?✐] (EtSz.); nyj. csëcs (MTsz.) J: 1 1217/ ? ’kanyaró | Masern’ (↑), 1643 ’ua.’ (↑); 2 1777 ’himlő | Blattern’ (MNy. 60: 223); 3 1906 ’kiütés | Ausschlag’ (NyF. 33: 25)
Bizonytalan eredetű, esetleg örmény jövevényszó. | ≡ Vö. örm. čᵉečᵉ ’himlőhely, ragya’ [ismeretlen eredetű]. Esetleg örmény betelepülők vagy orvosok által kerülhetett a magyarba.
☞ MNy. 54: 451, 56: 310; TESz.; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.
csécs² × A: 1598 czécz (Baranyai Decsi: Adag. 268) J: 1 1598 ’csörgő 〈mint gyermekjáték〉 | Klapper 〈Kinderspielzeug〉’ (↑); 2 1689 ’értéktelen, hitvány holmi | wertloses Zeug’ (NySz.); 3 1826 ’csipkés szalag; egy fajta díszítés a vásznon | zackiges Band; Art Verzierung auf der Leinwand’ (TudGyűjt. 2: 41)
Bizonytalan, esetleg onomatopoetikus eredetű. | ⌂ Eredetileg talán a gyermekcsörgő hangjának kifejezésére, utánzására jött létre. ≋ Hasonlóhoz vö. ném. (N.) tschatsch; cseh čač, čača; votj. (Sz.) čača; stb.: ’gyermekjáték’. ⊚ Gyermeknyelvi szó. ⚠ A →csúcs szóval való összefüggése téves.