csák × A: 1691 ? Csakos [sz.] (MNy. 79: 510); 1796 Tsáknak (NSz.) J: 1 1691 ? ’süvegnek hátul lelógó csücske; dolmány elülső hegyes vége | spitziger Ausschnitt einer Haube; vorderer Zipfel eines Dolmans’ (↑), 1796 ’ua.’ (↑); 2 1808 ’szeg, ék; szöglet, sarok | Nagel, Keil; Winkel, Ecke’ (NSz.); 3 1808 ’vmely tárgy hegye, hegyes vége v. kiálló része | spitziges Ende eines Gegenstandes’ (Sándor I.: Toldalék); 4 1879 ’lyukasztóvas; érmeverődúc | Stanzeisen; Prägestempel’ (NSz.); 5 1914 ’csónak tolórúdja, csáklya | Bootshaken’ (Herman: Pászt. 735); 6 1930 ’ökörhajtó ostor | Ochsentreiberpeitsche’ (NéprÉrt. 22: 144)
Bizonytalan eredetű, esetleg elvonás eredménye. | ⌂ Esetleg a →csákó-ból keletkezett (főnévi jelentésben) vagy a →csáklya szóból az -ó, ill. -a képző elhagyásával. A jelentések a →csákó, ill. a →csáklya hatására keletkezhettek. A 4. jelentés leginkább a bőripari, bőrfeldolgozási szaknyelvben él. ≂ Tisztázatlan idetartozású: (N.) csák ’deszkaállvány’ (EtSz. 1: 803 csák a.).