bocska × A: 1228 ? Buchca [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 1: 251); 1587 bochka (OklSz.); 1652 Becska (Slavica 2: 87); 1831 bucska (Kreszn.) J: 1 1228 ? ’hordó; faedény | Faß; Holzgefäß’ (↑), 1587 ’ua.’ (↑); 2 1832–1833 ’negyed véka mint malomban használatos űrmérték | Viertel als Trockenmaß in der Mühle’ (Nyr. 11: 287)
Szláv, valószínűleg déli szláv jövevényszó. | ≡ Mac. (N.) бoчкa ’hordó’; szbhv. (N.) bȗčka ’tartály, vödör’; szln. bečka ’dézsa; vödör’; – szlk. bočka, (N.) bečka ’hordó’; or. бoчкa ’ua.’; stb. [< szláv *bъči ’ua.’, vö. →bocs¹]. ⚠ Többszörös átvételként több nyelvből való származtatása nem meggyőző, mivel a különféle alakváltozatok zártabbá válással és elhasonulással a magyarban keletkezhettek.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 95; TESz.; EWUng.→ bocs¹