bár¹ A: 1834 bárba (Nyr. 96: 87) J: 1 1834 ’italmérés, kocsma | Schanklokal’ (↑); 2 1910 ’éjjeli mulató | Art Nachtlokal’ (Ujság 1910. jan. 20.: 2)

Nemzetközi szó. |  ≡  Ném. Bar; ang. bar; fr. bar; stb.: ’éjszakai mulató, lokál’, az angolban ’korlát, lezárás, akadály; sörpult’ is. Az angolból terjedt el [< fr.  (ófr.) barre ’gerenda, korlát’]  ⇒⌂  A magyarba főleg angol közvetítéssel került át, esetleg német közvetítéssel is.

☞ TESz.; EWUng.→ barakk, barikád, fórum

bár² A: 1531 k. Bar czac (MKsz. 1984: 229); 1537 bar (Klemm: TMondt. 605); 1865 bá' (NSz.) J: ‹partikula› 1 1531 k. ? ’bárcsak | wenn nur’ # (↑), 1561–1564 ’ua.’ (MNy. 5: 34); 2 1537 ’ám | wohlan’ (Klemm: TMondt. 605); 3 16. sz. második fele ’legalább | wenigstens’ (RMNy. 2/2: 11) | ‹ksz› 1546/ ’noha | obwohl’ # (HoffgreffÉn. X3b)

Szóösszerántás eredménye. |  ⌂  A →bátor² szóból jött létre. Eredetileg ráhagyás, belenyugvás kifejezésére használták, majd óhajtó jelentést is felvett. Megengedő mellékmondatokban vált kötőszóvá. A bár² elterjedése a →bátor² fokozatos kiszorulásához vezetett.  ∼  A bár² -n módhatározóragos megszilárdult ragos alakulata a (R.) báran ’bátran, merészen’  (1604: Szenczi Molnár: Dict.).  ⌂⇒  A magyarból: szbhv. bar; rom. bar: ’bárcsak, legalább’.

☞ Klemm: TMondt. 605; Berrár: TörtMondt. 172; TESz.; NéprNytud. 26: 151; EWUng.→ ámbár, bár-, bátor², nem-