ünnep A: 1372 u./ ydneppre (JókK. 38); 1405 k. inep (SchlSzj. 159.); 1416 u./¹ ynnèpėto̗l (BécsiK. 26); 1490 ennebnek, wͤdnepe (SzalkGl. 150., 167.); 1535 wͤnep (Ozorai: Vit. K6a); 1538 iunepet (Pesti: Nomenclatura S4); 1595 Eünnep (Ver. 35.); 1668 önnepeken (OklSz. sátoros-ünnep a.); 1794 ünnap (NSz.); 1816 k. üdnap (Kassai: Bef. 255); nyj. énepekett (ÚMTsz.) J: 1 1372 u./ ’örvendetes esemény megünneplése | Freudentag’ # (↑); 2 1372 u./ ’〈egyházi〉 ünnepnap | 〈kirchlicher〉 Festtag’ # (JókK. 49); 3 1372 u./ ’egyházi szertartás | kirchliche Zeremonie’ (JókK. 73) Sz: ünneplés 1416 u./¹ innèpleſ nèlkv̇l (BécsiK. 71) | ünneplet 1416 u./¹ innèplètenèc ’megünneplés, ünnepély | Feiern’ (BécsiK. 192) | ünneplő 1456 k. inneplew ‹foly mn-i igenév› (SermDom. 2: 735); 1748 ? ’ünnepi alkalmakkor viselt ruha | Festkleid’ (NSz.); 1787 ’ua.’ (NSz.) | ünnepel 1538 innepelnÿ [sz.] (Pesti: Nomenclatura E1) | ünnepi 1604 Ünnèpi (Szenczi Molnár: Dict.) | ünnepély 1816 ünnepély (MNy. 5: 124) | ünnepség 1879 ünnepségek (PestiH. 1879. nov. 2.: 6); 1884 ünnepség (Szily: NyÚSz.)
Összetett szó. | ⌂ Valószínűleg az →így + →nap¹ összetételi tagok alapján keletkezett, jelzői alárendeléssel. Az eredeti jelentése ’szent nap’ lehetett. Az alkotás hangtani okokból már korán elavult, ezért a szó egy új összetétel előtagja lett; vö. 1416 u./¹ innepnap ’ünnepnap’ (BécsiK. 67). Eredetileg feltehetően egyházi kifejezés volt.