ül¹ A: 1138/ vleu [sz.] [szn.] (MNy. 32: 134); 1256 Wophaylese [sz.] [hn.] (OklSz.); 1274 yulese [sz.] [hn.] (OklSz.); 1299 vlese [sz.] [hn.] (OklSz.); 1372 u./ le ewle (JókK. 84); 1456 Myhalfyandraselese [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 2: 629); 1510 k. ylÿewen [sz.] (AporK. 184); 1528 le ... illniek [sz.] (SzékK. 329); 1604 uͤtetes [sz.] (Szenczi Molnár: Dict. Sátio a.); nyj. leüjtem (MTsz.) J: 1 1138/ ? ’〈ember, állat〉 függőlegesen tartott törzsének alsó részére nehezedve nyugszik vhol v. helyezkedik vhová | sitzen’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 2 1256 ’helyet birtokol, megtelepszik, lakik vhol; helyet megszállva tart, véd | wohnen; besetzt halten’ (↑); 3 1416 u./¹ ’birtokot, hatalmi pozíciót, hivatalt elfoglal, betölt | Besitzung, Herrschaft, Amt antreten’ (BécsiK. 102); 4 1416 u./² ’időt tölt vhol; nyugton marad vhol | verweilen; sich ruhig verhalten’ (MünchK. 84vb); 5 1470 ’〈baromfitojást〉 rajta ülve kikölt | auf den Eiern sitzen’ (SermDom. 2: 243); 6 1512 k. ’〈helység, település〉 vhol van, elterül | sich befinden, liegen 〈Ortschaft〉’ (WeszprK. 68); 7 [fel~] 1575 ’haragra gerjed; fellázad, harcolni kezd | in Zorn geraten; sich empören’ (Heltai: Krón. 151); 8 1630 ’ránehezedik, rátelepszik vmire; elborít, belep vmit | lasten; bedecken’ (NySz.); 9 1790 ’börtönbüntetés alatt van | im Kerker sitzen’ (NSz.); 10 [vmin ~, rá~ vmire] 1799/ ’vmit féltve őriz; vmit más hátrányára huzamosan igénybe vesz | sorgsam bewahren, auf einem Buch, auf seinem Geld usw. sitzen’ (NSz.); 11 [fel~, be~] 1804/ ? ’〈járműre〉 felszáll | einsteigen 〈in ein Fahrzeug〉’ # (NSz.), 1863 ’ua.’ (NSz.); 12 [fel~] 1844 ’hagyja magát becsapni, lépre megy | beschwindelt werden’ (NSz.); 13 1847 ’ülést tart | Sitzung abhalten’ (NSz.); 14 1942 ’eltalál 〈célzást, választ〉 | treffen 〈Anspielung, Antwort〉’ (Zolnay–Gedényi) Sz: ülés 1256 [hn.] ’lakhely | Wohnsitz’ (↑); 1416 u./¹ v̇lėſenc̣ ’ülő helyzet | Sitzen’ (BécsiK. 60); 1550 k. ’szék, ülőalkalmatosság | Stuhl’ (KolGl.); 1604 ’csapat összeállítása, összetétele, legénység | Besetzung 〈durch Truppen〉’ (Szenczi Molnár: Dict.); 1847 ülésezése [sz.] ’tanácskozás, megbeszélés | Sitzung, Beratung’ (NSz.) | ültet 1416 u./¹ v̇ltètlèc ’ülőhellyel kínál | jmdm einen Sitz anbieten’ (BécsiK. 198); 1508/ ’〈növényt〉 plántál | (be)pflanzen’ (DöbrK. 152); 1536 ’alapít, létrehoz | stiften’ (Pesti: Fab. 67a); 1649 ’tojást keltet | eine Henne setzen’ (HOklSzj. 151) | ülette 1416 u./¹ vlèttè ‹hat-i igenév› (BécsiK. 60) | ület 1416 u./² vlètè ’ülő helyzet | Sitzen’ (MünchK. 1v) | ültepik 1416 u./² fel v̇ltèpec ’hirtelen felül | sich plötzlich aufrichten’ (MünchK. 62ra); 1493 k. ’ülve letelepszik vhová | sich setzen’ (FestK. 105) | üldögél 1531 yldoͤgelne (ÉrsK. 523) | felültet 1613/ felűlteté ’ingerel, buzdít | anreizen’ (NyK. 15: 336); 1833 ’rászed, becsap | hereinlegen 〈abstr.〉’ (NSz.) | ülepedik, ülepszik 1643 uͤlepedet [sz.] (Comenius: Jan. 4); 1845/ ülepszik (NSz.) | ülep 1781 e./ Uͤlep (NSz.) | ültetvény 1792 ültetvénnyel (MNy. 3: 125) | üledék 1808 Üledék (Sándor I.: Toldalék Ülep a.) | ülőke 1821 moh-ülö́kéhez (NSz.) | ülnök 1834 ülnök ur (Társalkodó 1834. aug. 13.: 260); 1836 ülnök (Szily: NyÚSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A számos régi jelentése és származék arra utalhat, hogy a szó a magyar szókincs igen régi eleme lehet. A jelentések a valószínűleg eredeti 1. jelentésből metaforikusan keletkeztek. Hasonló jelentésfejlődéshez vö. lat. sedere ’ül; ülést tart; leül, helyet foglal; időzik, tartózkodik, marad; stb.’; ném. sitzen ’ül, a fenekén nyugszik; van vhol, tartózkodik; fogságban van; kezelésben van; stb.’. Az ültetvény származékszóhoz vö. ültetmény ’növények megművelt állománya’  (1770: MNy. 6: 35). Az ültő ’ülő helyzetű’ származékszó csak a ültő helyében ’ülő helyzetben, ülő helyzetéből’  (1833: Kassai: Gyökerésző 2: 44) szókapcsolatban fordul elő; vö. még →áll¹, →fekszik.

☞ TESz.; EWUng.→ elnök, kakasülő, szék-, színültig, török-, ücsörög, üld, üllő