úzus ∆ A: 1569 usus fructussa [es. nem m.] (ÚSzOkl. 1: 15); 1576 usus (ErdEml. 3: 107); 1592 vsûssat (MNy. 63: 100); 1862 úzus (NSz.); 1875 uzusban (NSz.) J: ’használat, szokás; gyakorlat | (Ge)brauch, Usus; Praxis’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. usus ’használat, szokás, gyakorlat’ [< lat. uti ’használ, alkalmaz’]. Vö. még lat. usus-fructus, usus et fructus, usus fructusque ’haszonélvezet’. ≋ Megfelelői: ném. Usus; ang. use; stb.: ’szokás, használat’. ⌂ A korábbi változatok szó belseji s > zs-s ejtéséhez vö. →bazsalikom stb.; a z-s alakhoz vö. →bazilika stb. A szó belseji s-hez vö. →ámbitus stb. ⌂⇒ A magyarból: rom. (R.) úzuș ’ua.’.